Kreitner Gusztáv: Gróf Széchenyi Béla keleti utazása India, Japan, China, Tibet és Birma országokban / Budapest, Révai, 1882. / Sz.Zs. 1450

III.Calcuttából Singapore-be

CALCUTTÁBÓL SINGAPOREBÉ. 91 Dardzsilingben már találkozunk a tibeti lámák előőrseivel. Ezek azonban nem oly zarkozottak mint Chinában, s amaz óhajtásunknak, hogy zárdájukat megtekintsük, semmi akadályt nem gördítettek útjába. A zárda a Dardzsiling-hegy keleti lejtőjén van épitve. Egy angol mérnök társaságában mentünk oda, aki a forróság elől menekült Calcuttából ide. A zárda temploma nem imponáló ; egy fa színből áll, s egész magassága mintegy három méter; födele bambusznad. Keleti oldalán 10—12 zászló lobog, melyeknek 7—8 méter magas rudjai, hegyükön tarkára festett papir-golyókkal vannak ékitve. A rudak hegyétől, mintegy két méternyire a talaj fölött lógnak le a keskeny, fehér gyapot-szalagból álló lobogók, amelyekre a következő rövid, tibeti ima: „O ma ni pemi chum® annyiszor fel van irva, ahányszor csak rá fér. Neschaniknak nevezik őket, s gyakran találhatni őket csoportokban, majd források és folyamokközeiében, majd nag)- kőhalmazokon (Obi). A félénk kíváncsiságnak egy nemével vetettem mindenek előtt egy pillantást a zárda belsejébe. Egy öreg asszony fehér vezeklő ruhaban állott a templom közepén és vigasztalan panaszdalokat énekelt. Az ég felé emelte kezeit, miközben két hüvelykujja között egy olvasót szorongatott. Most egy Láma jött elő, barna szőrcsukaba öltözve és megpillantásakor önkénytelen a következő kérdést intéztem magamhoz : »Váljon csakugyan Lama ez, vagy pedig csalatkozom?* — Arcza legalább, hajszálig hasonlított egy jól táplált európai szerzeteséhez. Ravasz kifejezésü arczát nem köritette szakái, hanem kövér arczának egyetlen díszét egy már őszülni kezdő ritkás bajusz képezte. Mezítláb haladt keresztül az udvaron nyaka'oan a barna olvasóval. A buddhista (sárga) lámák szüzességi mányok érdekében keletre utazott, s miután évekig tűrt oly nélkülözésöket, miniket rajta kivűl alig valaki, türelmes munkálkodása eredménye a tibeti nyelv szótára és nyelvtanának megírása volt. Ez képezi legszebb és maradandó emlékét. Útban H'Lassa felé, hova azért igyekezett, hogy munkálkodását ismét megkezdje, meghalt e helyen, 1S42. ápril 11-én 44 éves korában. Munkatársai, a bengáli ázsiai társulat tagjai, állították ez emléket sírjára. — Requiescat in pace !