Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV - HARMADIK RÉSZE.

HARMADIK RÉSZE. 1. Virágok azonban már mind elmúltanak, Ceres kalászi is lábrúl lehulltanak, Pomonna fái is immár rázattanak, Bachus hordói is széjjelkongottanak. 2. Préseket szürethez üjíták s készíték, Az átalagokat forrózák s öblítek, A szőlőhegyeket foszták s szegényíték. S az szomjú pinczéket mind megrészegítek. 3. Fölföldre az Gróf is azért megindula, Sok jó legíny véle Brunóczról mozdula, Túrócz, Liptón, Szepsen hamar átrándula, S Unghban sok hegyeket szőlőkbűi megdula. 4. Sok szép múlatsági az holott levének, Sok főrendek gyakran hozzája jövőnek, Múlató vígságot kik véle tevének, Az bús gondok rajta így erőt nem vének. 5. Fák vénült leveli azalatt elhulltak, Zöldségtűi dombhátak mind megkopaszúltak, Az cserek és bikkek makkjoktúl pusztúltak, Mellyen sok vadkanok s medvék sokasúltak. Thaly Kálmán: Bercsényi házassága. 5