Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

HARMADIK KÖNYV

BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. II gának (Bercsényinek) ifjúságában tett vitézi magaviselésérül, s azután következett istenes házasságárúi Méltóságos Gróf Homonnai Drugetli Krisztinával, — kinek lelke nyúgocljék az örök életben! Azután szedegettem öszve azon boldogemlékezetű Aszszonyommal való istenes életéről, és ugyanannak istenes halálárúi második könyvemet. Kit, mint azelőttit, elkéretvén tűlem Méltóságos győri Generálisné Asszonyom, Méltóságos Gróf Militli Mária (gr. Zichy Istvánné) Asszony ő Nagysága, — levén nagy gyönyörűsége ő Nagyságának is az versek olvasásában, — sok kérésemmel is kezemhez nem keríthettem; már most pedig ő Nagysága is azon kegyetlen halál hálójában akadván, annál is inkább nem bizom hozzájutásomhoz. Mivel pedig azon második könyvemet a szomorító halállal végzettem vala, akarván ezen harmadikat is azzal öszvefoglalnom : úgy kölleték az következendő vígságot az szomorú halálrúl való versekkel kezdenem. Kérem azért, mint jó Kegyelmes Asszonyomat Nagyságodat, ha hol mi hibát és vétket tanál csekély munkámban, és ha mind úgy nem történtenek volna is az dolgok, az mint mit magokban foglalnak verseim: azért meg ne ítélje balgatag szolgáját, hanem tulajdonítsa együgyűségemnek! Elég, ha bár mind másként lett is az dolog, hogy Nagyságodat Isten az én Méltóságos jó Urammal ő Nagyságával öszveplántálta; kivel is hosszú, egészséges, szerencsés, boldog, diicsőséges s világ példájára való életét kívánván, — ajánlja Nagyságod úriasszonyi kegyelmességében magát, hozzá tartozandóival együtt, Nagyságodnak, mint Kegyelmes Asszonyomnak, legkisebbik alázatos szolgája Kőszeghy Pál, m. k. Thaly Kálmán: Bercsényi házassága.