Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433

ELŐSZÓ

20 KŐSZEGHY PÁL. BERCSÉNYI HÁZASSÁGA. Therapiára tevék által lakásukat Bercsényiék. S utoljára követke­zett Rodostó. Csáky Krisztina, a ki e nékie oly kedves könyvet - élete legboldogabb napjainak emlékét — unghvári palotájából magával vitte volt a bujdosásba: bizonyára nem hagyta azt el sem Brzezanban, sem Uyvóban, hanem hű kísérőjeként elvivé a Márvány-tenger partjaira Rodostóba is, és itt haláláig őriz­vén, mint a jelekből látszik, gyakran olvasgatta. Tőle öröklé kedves udvarhölgye, nevelt leánya, a ki utóbb a harmadik Bercsényi grófnévá lőn: Kőszeghy Zsuzsika. Erről pedig tud­juk, hogy nagynevű férjének halála után, hív barátnőjével, Kajdacsy Péter ezredes özvegyével, visszaköltözött Lengyelor­szágba, s Jaroslawban, e több magyar emigránstól lakott város­ban telepedék meg. a hol mind ő, mind Kajdacsyné elhaltak. Előttünk minden valószínűség azt mutatja, s az egykori jó, fölnevelő úrnő, valamint a költő édes apa emléke iránt táplált kegyelet érzelme azt jelzi, hogy a széplelkű Kőszeghy Zsuzsika ezen ő előtte kétszeresen becses kéziratot magával vivé Rodostóbúi új tanyájára, Jaraszlóba. Itt azt tőle bizo­nyára az öreg Kajdacsyné öröklötté, a ki nemcsak Bercsényinét, hanem az összes jaroslawi bujdosókat túlélé. 1 Ennek elhunytával azután Kőszeghy Pál sokat hányatott könyve, a kihalt magyar emigránsok egyéb holmiival, végre a lembergi ószeres zsidók birtokába vándorolt, és tőlük eladatva, jutott vétel útján, szá­zadunk elején, a gr. Krasinski-könyvtárba. íme, ez a varsai kéziratnak provenientiája. Kőszeghy Pálnak e kéziratban fermiaradt éneke, vagyis a »Harmadik könyv«, hat különböző terjedelmű »rés^«-ben összesen 792 négyessorú Zrínyi-strophából s egy Balassa-vers­szakokban írt epilogból áll; hanem ez utóbbinak ma csak a két végstrophája van meg, a kézirat egy levelének erőszakos kiszakasztása miatt a megelőző hat vagy négy stroplia hiányzik. A mi a terjedelmes éneknek költői jellegét, nyelvezetét, verselését stb. illeti: a mint az egészen meglátszik. Kőszeghynek 1 L. bővebben, Tlialy : »Kosztolányi Jávorka Ádám ezredes s a gr. Forgách- és Rákóczi-levéltár.« (Budapest, 1888. Grill könyvárus bizo­mánya.) 81—94. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom