Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433
ACTIO CURIOSA. - MÁSODIK BESZED.
166 ACTIO CU ÍtlOSA. BORSEQUIUS . Eleget bíztatnak, uram, mindenfelül bennünket. GAUDE. Hohó, pollicitis dives! ígérj a bolondnak, hadd örüljön néki! Tudod-é, hogy bolondnak fapénz is jó ? ba elveszti is, nem bánkódik utánna. Hallottad-é azt: Rem tibi promissam certo promittere noli!... Csak úgy van a ti dolgotok, mint a kit felakasztanak, s piros csizmát vonnak a lábára. S hát ugyan, bíztatnak bennünket ? MONYORDI. Eleget, uram. GAUDE. Hallottad-é azt: Fistula dulce canit, volucrem dum decipit auceps ? Mézesmadzagot sodornak a szájára; — az ám az: hidd el 1 magadot, ha szégyent akarsz vallani! Mindenkor úgy (van) a ti dolgotok: azt tudja az ember, valami mennyei látás, — azonban csak: parturiunt montes, nasciturque ridiculus mus. Itt van ám az: aranynyal írsz, sz. rral pecsételsz! Tudod-é, már mennyi ember hullott el apródonkínt arról a földről ? 2 Tartok attúl, az illyen persvasió miatt mind el ne fogyjon; mert a madárból ha egyenkint kiszedik a tollat, — csak meztelen marad. BORSEQUIUS. Hát mit cselekedjünk, uram? GAUDE. Mit cselekedjél? Ollyan a mostani világ, hogy et quacunque potes arte piacere, place; ha az nem elég: audi, vide, tace. MONYORDI. Mert uram. el nem állhatjuk tovább egyátaljában! GAUDE. A kecske sem menne a vásárra, ha nem hajtanák. Hát ugyan, nem állhatjátok ? MONYORDI. Bizony nem, uram ; mert már sok, a mi sok. GAUDE. S hát, sok ? Úgy kell, úgy; ha szíj, vonakodjék, ha madzag -- szakadjék! Mert néktek a nyergetek is jobban fut, mint másnak a lova. BORSEQUIUS. Én bizony azt gondoltam: már csak közékben állok, ha visszamegyek; — meglátja minden ember, mit cselekszem ? !... GAUDE. He ugyan, sebes futtában megpatkolod-é a lovat? BORSEQUIUS. Miért, uram ? — Én is egy ember vagyok! GAUDE. Szintén az, hogy egy ember vagy; a kurva is lakodalomba mégyen, de csak vizet hord. Isten úgy segéljen, megesik még a lúd is a jégen! BORSEQUIUS. Ha Jósa 3 elmehetett, miért nem én ? 1 Értsd : bízd el. 2 Felsó'-magyarországról. 3 Jósa István tállyai plébános és egri cz. kanonok, egykoron püspökének hadnagya, 1678-ban fegyvert kötött a bujdosók ügye mellett s a kuruczvilág egyik legbizarrabb alakjává ló'n, A bányavárosokat ő fog-
