Kőszeghy Pál: Bercsényi házassága, Történeti ének 1695-ből / Közli Thaly Kálmán. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kvk., 1894. / Sz.Zs. 1433
HARMADIK KÖNYV - ÖTÖDIK RÉSZE.
114 KŐSZEGIIY l'ÁL. 65. Szerencse s történet 1 egy pórázon járnak, Koszeghynek itt most mindketten szolgálnak: Szánjával lovai mert oly házhoz járnak, TJsz Bálint lovai hol kvártélyban állnak. 66. Az végtűi ezen ház szintén harmadik volt, Ki is jobb most Pálnak, mint az ormózott bolt: Mint kívánta, titkon mert ott Bálinttal szólt, Fölvett szándékjában azért belé nem hólt. 67. Grófnétúl leve is jó reggel jó válasz ; Siess hát Pál ezzel, mert szégyent nem vallasz, Jó Uradtúl majdan dícsíretet hallasz, S Vépen nemsokára nagy vígsággal dallasz ! 68. Megindula azért, mihelyen virrada, Sok marasztásra is ottan nem marada Az hó noha sűrűn nyakába árada, Hívsége azalatt de el nem fárada. 69. Csuszamodék szánja Bécsben sietséggel, Hol Urát találja nem kis kedvességgel; »De ez még nem elég — úgymond teljességgel: Azért légy jó szolgám viszont jó készséggel! . . . 70. Rugaszkodjál ismét Vépre, de titkosan, Siess oda s térj meg hamar, de hasznosan; Ha szólítnak, menj bé, de alázatosan, Szólj levelem mellett, ha kell, de okosan!« 71. Másnap azért viszont jó reggel felkele, Kis szánjában hamar lovakat fékele. Viszi sietséggel az serénység szele, S útjában virradtig sehol sem éjjele. 72. Keresztúr s Füles közt van egy erdős liget, Az melyben az Echó fülelvén, nem siket, Felelgetésével tart itt akárkiket, — Kiért lassan léptet ott Pál is, nem iget. 2 ] Értsd : történetesség, véletlen. 2 Üget.
