Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629

11. Tholdalagi György gróf fogadalma

iklódi Tholdalagi György gróf fogadalma. Beszterce megye egyik havasi falujának környékét valóságos rettegésben tartotta egy fekete medve a XIX. század elején. Tizennégy nap alatt nem kevesebb mint 13 drb. marhát ütött le a rettegett fenevad. És a jószágot rendesen az istálóból ragadta ki. Néha az ajtót zúzta szét és azon ment be, másszor meg a vesszőfonásu falat bontotta meg. Igen elhizott nehéz példány lehetett, ennélfogva a szabadban való vadászat nyilván terhére esett. Ha azonban meg kellett tenni, megtette azt is, mert egy lovat a szabadban fogott el. És ez a ló véletlenül az uradalom úrnőjének, a szépséges fiatal özvegy Ii. grófnőnek méneséből való jóvérű erdélyi kanca volt. A grófnőt egészen kétségbeejtette már a medve garázdálkodása. Levelet irt hát Besztercére rokonához Tholdalagi György grófhoz, a hires medvevadászhoz és segítségét kérte. — Ki nem merem már tenni lábam kastélyom udvarából, — irta. — Tegnap éjjel éppen a falu legközepéről vitt el egy tehenet. És, ha a szerencsétlen gazda kit ilyformán éji látogatásával megtisztel, jószága védelmére kelni merészel, azt a szörnyű állat megkergeti, sőt házáig üldözi. A medve bőrébe bujt Belzebub maga lehet! Gazdatisztjeim és a környékbeli puskások minden ily rablási expedíciója után való reggel, mikor már a Ilire megjött, rendre összegyűltek és a helyszínéhez közel, ahol gondolni lehetett, hogy a medve meg fogja magát húzni, hajtást rendeztek. A medve azonban prédáját mindig messzire elhurcolta, ami rendkívüli erejénél