Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629

5. Bánffy Farkas báró vadásziskolája a XVIII. században

21 — Bizony, elaltatni könnyebb, mint felébreszteni, — jegyezte meg apósa, az öreg Barcsai rezignáltán. — Tudni fogom a módját! — vágta vissza Bánffy dacosan. — És nemes célom kivitelére nagyban szervezett időtöltéseket fogok felhasználni! . A királyi tábla szünnapjain Vásárhelyről rendesen Nagyfalu vagy Kávás falusi jószágaira utazott Bánffy Farkas. Utazása impozáns volt, mert 50—60 táblai irnok, lövészek, pecérek, kopó- és agár- falkák kíséretében indult útnak s jóllehet emiitett jószágai Vásárhelytől mindössze háromnapi járó földre feküdtek, mégis három hétig tartott utazása. — Gyakran hallottam ifjúságomban az öregebbektői beszélgetni. — irja Újfalvi Sándor memoirjában, — hogy nem volt vad, vagy szárnyas állat, mit Bánffy báró ilyen útjában egybe ne lőtt volna. A nagyúr karavánja kint tanyázott a szabadban. A főnök cifra tábori sátor alatt, puhára készített bölénybőrökön, a táblai Írnokok pedig — Erdély nevezetesebb családjainak fiai, — a sátor körül lobogó tüz mellett a gyepen háltak. Estére a főúri táborhelyen ráhúzták azután Zentelki füstös legényei, — két hegedűs, egy brúgós, egy tárogatős és cimbalmos, a kedvenc nótákat, szép, ősrégi magyar dalokat, mélabúsat, sziláját felváltva. De a danolást megelőzte elébb a nemzeti tánc, melyet lobogó tüzvilág mellett először Bánffy Farkas egymagában lejtett el méltóságteli rátartással. Csak amikor ő végzett táncával, perdülhetett táncra a fiatalság, mely azután vigan rúgta a heves nemzetit. A táncból semmi ürügy alatt sem volt szabad valakinek magát kivonnia. Másnap virradatkor folytatták utjokat. Minden utbaeső erdőt, bokrot, cihert fölvertek a falkák. Az ifjak sebesen vágtató paripákon űzték a kivert vadat árkon, bokron keresztül. Ezek a sokszor bizony elég veszedelmes hajszák ambíciót és bátorságot öntöttek a fiatalemberekbe és izmaik megedződtek ismét. Pihenő órákon pedig az ősök harcias, hazafias jelleméről beszélgetett Bánffy buzditólag és épületes szavakkal magyarázta a nemzetségek magasztos erényeit, a férfiasság, a lelki és testi erő előnyeit, az elpuhultság káros következményeivel szemben.