Kerpely Béla: Hires erdélyi vadászokról és vadászataikról, Jellemrajzok és vadászjelenetek a XVIII. és XIX. századokból / Budapest, Sportirodalmi Vállalat, 1922. / Sz.Zs. 1629
3. Erdély fénykora
15 leledző kiérdemesült öreg bikák, melyek minden meglevő testi erejükkel azon voltak, hogy a gyűlölt fiatal Don Jouan-okat távoltartsák a tehéncsordától, a mintegy hat hétig tartó párzási időszakban. Ezek az örég irigyek is nagyban hozzájárultak tehát fajuk pusztulásához. A bölény a XVIII. század folyamán lassanként teljesen kipusztult Erdélyből. Az utolsó bölény sirját természetesen minden vidék magának vindikálná. Itt is, ott is regélik, hol és miként ejtették el Erdély utolsó fejedelmi vadját. Újfalvi Sándor feljegyzései szerint / 762. október 8-án teritette le egyik Bethlen gróf, — keresztnevét sajnos nem emliti, — az utolsó eidélyi bölényt, a borgói Pláj magaslaton, Doboka megyében. Újfalvi apósa az öreg Lészai 86-ik életévében halálozott el és utolsó éveiben is szenvedélyes vadász volt. Vadászkalandjairól sokat beszélgetett s ünnepe volt, ha a bölényvadaszatokról emlékezhetett. Az öreg ur jelen volt azon a bizonyos borgói bölény vadászaton is 1762 októberében és életének legfönségesebb emlékeként jellemezte azt a lélekemelő pillanatot, midőn a fujtató, toporzékoló bölény térdei közé kapott, öklelésre kész homlokkal neki ront a ficánkos arabs mén szügyének, ám az acélizmu Bethlen szekercéje ugy találja fültövön vérbenforgó szemű vad ellenfelét, hogy az hörögve omlik az avarra. Az utolsó erdélyi bölény .... Jól kifejlett tehén volt, hozzávetőleg 10—12 éves lehetett, öt mázsát és 42 fontot nyomott. Az öreg Lészain kivül még két élő szemtanú igazolta Újfalvi Sándor idejében, hogy az utolsó bölényt csakugyan 1762 októberében ejtették el Erdélyben, — két igen vén oláh ember, kik századik életévüket közelitették, de mint havasi lakosok testi erejüket és emlékezőtehetségüket életük fogytáig megtartották. Az egyik, Gorzsa Juon volt, borgói ember, a környék „hires vadásza," — ma bizonyára orvvadásznak hivnók az öreget! — akivel Újfalvi Sándor 1814 körül gyakran vadászott Borgón s aki hanyatló évei dacára, csak oly könnyen mászta a meredek bérceket, mtnt valami fiatal suhanc. Beszélte, hogy négy bölény elejtésénél volt jelen, melyek néhány vadászt meg is roncsoltak. Az öreg Juon lelkendezve ecsetelte mesélései alkalmával, hogy a mai medvevadászatok, — ha néha komolyabb színezetűek
