Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

MÁSODIK FEJEZET. Az ebtenyésztés eélja, eszközei és alkalmazása.

77 A kutyák megbetegedéseinél megkülönböztetünk fer­tőző betegségeket (szopornyica, veszettség), azután az ideg­rendszerre vonatkozókat, amelyeket különösen agyonkeresz­tezett fajtáknál észlelhetünk és végül az egész szervezetre, vagy annak egyes részeire kiterjedő megbetegedéseket. A veszettségről és a szopornvicáról könyvem más szakaszai­ban szólok részletességgel. Ezen részben a többi beteg­ségeket óhajtom tárgyalni, mégpedig elsősorban a gyomor és emésztési zavarokkal összefüggőket és ezzel kapcsolatban a mérgezéseket, azután az egyes szervi megbetegedéseket és a bőrbajokat. A gyomor és emésztési zavarok vagy hasmenésben vagy szorulásban nyilvánulnak. Az okokat kutatva, leggyakrab­ban táplálkozási hibák, hülés vagy bélférgek idézték elő a zavarokat. Ha a hasmenés hűlésből származik, akkor legjobb a kutyát meleg helyen tartani, hasát kámforos alkohollal vagy sósborszesszel bedörzsölni, ha pedig táplálkozási hibából származik, akkor rizs-, zab-, árpapépet adagolunk. Makacs esetekben 15 — 20 csepp ópiumtinktura adható belsőleg és egy időben olajos beöntést alkalmazzunk. A szorulás könnyű haj főszerekkel könnyen gyógyítható, erre legmegfelelőbb a ricinus. Ha a dugulás állandó, akkor más a keletkezési ok és legjobb orvostól kérni tanácsot. A hányási inger igen gyakran előforduló baj az ebeknél és rendesen a gyomor túlterhelése az okozója. Származhatik azonban gilisztakór­ból vagy mérgezésből kifolyólag is. Ilyen esetben adjunk be az ebnek egy kanálnyi feketekávét, teát vagy szóda­bikarbónát és a gyomortájat masszáljuk meg. Ha az eb vért hány, akkor a gyomortájra alkalmazzunk ecetes hideg borogatást és belsőleg 3 óránként kínahéj-főzetből egy ká­véskanálnyit adjunk be neki, de ezt mézzel vagy cukorral kell édesíteni. A mérgezések igen veszedelmes és rendszerint gyors lefolyású bántalmak és rendesen az eb kimúlásával vég­ződnek, ha gyors beavatkozással nem segítünk a bajba került állatunkon. A mérgezések különböző eredetűek, így lehetséges rothadt, romlott hús élvezetéből kifolyólag a «héismérgezés», melynek ismertetője kellemetlen illatú has­menés, szomjúság és hányás. Patkányméreg élvezete folytán előállhat az «arzénmérgezés», melynek szimptomái a szív­gvengeség, véres hasmenés, rendkívüli gyengeség és nehéz

Next

/
Oldalképek
Tartalom