Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

MÁSODIK FEJEZET. Az ebtenyésztés eélja, eszközei és alkalmazása.

60 hasonló hibákban jelentkeznek és akkor mindjárt kész az elhamarkodott ítélet a beltenyésztés ellen. Holott ezen egy kis rendszerváltoztatással és radikális eljárással változtatni lehet. Tervszerűen megkombinált beltenyésztéssel tenyésztett és további tenyészcélokra meghagyott tenyészállatokat célszerű különböző vidékekre kiadni felnevelés végett és a különféle létfeltételek alatt felnevelkedett tenyészállatokkal azután szép eredményt lehet elérni. A beltenyésztés egy különleges következményének tekintik az albinizmust. A kutyáknál az albinizmus ritkán mutatkozik mint tökéletes albinizmus, hanem fokozatosan jelentkezik. Eleinte a szín fakul meg: feketéből szürke, vörösből sárga. Az orr, szem és fül bőre világosabb lesz és hússzínűekké válnak. Fehér mellfolt, majd a lábak végei lesznek fehérek. De idegen vér hozzáadásával gyorsan lehet ellensúlyozni e hatásokat. Nem szabad a beltenyésztésben olyan tenyészállatokat összehozni, melyeknek velökszületett hibái vannak, különösen ha ezen hibák az ősökben is megvannak vagy megvoltak. Hogy a beltenyésztést hány generáción át lehet űzni, erre nézve különböző tapasztalatok vannak. Khortals griffonjait 20 generáción keresztül állandó beltenyésztéssel tenyésztette és az ivadékok sem kisebbek, sem gyöngébbek nem lettek, temperamentum és termékenység dolgában sem voltak kifogásolhatók. Mr. Lawerack 30 éven át folytatta a beltenyésztést és csodás eredményeket ért el, a leghíresebb angol tenyésztők a beltenyésztést űzik. W. v. Daacke Osterodeban apa és leány, majd anya és fia párosításával a tacskótenyésztésben kiváló eredményeket ért el. Hol lennének a vörös tacskók az ő beltenyésztése nélkül ? Hogy milyen nagy eredmények érhetők el a beltenyésztés úíján a tenyésztésben, azt Mister Bruce Lowe mutatta ki a telivér lovakra való alkalmazásban. Buzzi Géza Félix a «Vadászat és Állatvilág» 1901. évfolyamában egy cikksorozatban »A Bruce Lowe-féle theoria az ebtenyésztésben» címen részletesen ismerteti Bruce Lowe számrendszerét, melynek kiindulási pontja azon 43 anyakanca volt, mely a telivéranyag legszélső őseként szerepel, amelyekre tényleg a telivér lovak származása nemcsak visszavezethető, de ki is mutatható. Az ebtenyésztésben a számrendszer kívánatos volna, de nem valósítható meg minden fajtánál, mert