Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása, Részletes vezérfonal ebtenyésztők és ebkedvelők számára / Budapest, Athenaeum, [1928?]. / Sz.Zs. 1382

NEGYEDIK FEJEZET. A kutyafajták ismertetése. A kutyafajták csoportosítása

251fölé emelve hordja. Farkát kurtítani nem szabad. Sűrű, hosszú szőre erős és igen göndör. A szőrápolás és gondozás szerint kétféle formát különböztetünk meg. Közepes hosszúra nyírva és kifésülve mint gyapjas uszkárt, vagy meg nem nyírva és a hosszú szőrt finom zsinórokká csavarva mint zsinóros uszkárt. A gyapjas módon való tartás egyszerűbb és kevesebb fáradsággal jár, de a zsinóros uszkár különlegességénél fogva feltűnőbb. Színre nézve fehér és fekete színben fordul elő. A fehér színnél az orr világos. Sötét orrnál a szőrözet sárgásba megy át. A tenyésztésnél nagy súlyt kell helyezni a fehér szín tisztaságára. Az uszkár régebben különböző nagyságban és színekben fordult elő. De az egységes tenyészirány azután a színekben csak három főszínt: feketét, fehéret és barnát tartotta meg és az egyéb színeket és tarkákat elvetette. Ugyancsak a nagyságban is egységes irányt állapított meg a nemzetközi Pudel-Verein: a törpe uszkár eine- uszkár-iípus. vezést elvetette és e helyett megkülönbözteti a nagy uszkárokat 30 cm vállmagasságon felül és kis uszkárokat ezen alul. így azután az egészen törpe uszkárok Németországban a Zwerghund Klub-hoz tartoznak. Az uszkárokat rendszerint félig nyírják (oroszlánosán). Ez a divat dolga. Tenyésztése különösebb nehézséget nem okoz. A nagyság mellékes. A fősúly a tiszta színekre fektetendő. Itt és a fehéreknél a fekete orr és a fekete szemhéjak értékessé teszik az állatot, mert ez ritkaságszámba megy. Az ilyeneket azután nem szabad egymással párosítani, különösen, ha rokonvérűek, mert az utódok albinizmusra hajlanak és vesztenek az orr és szemhéjak feketeségéből. A fehérszínű uszkárok rendszeresen barna orrúak. A hússzínű orr hibás