Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

II. A vadak életjelenségei

93. A szarvas hátulsó lábának nyomát a 31. ábra mutatja természetes nagyságban. Az Aa és J.a'-val jelölt körrajz a tiz­águnál nagyobb szarvasnak a nyoma, a Bb és Bb' a 6—10-águé, a Cc és Cc' az öreg sutáé, meg a villásé. Dd és Dd' a 3 hónapos borjúé, AA, BB, 00, DD-töl kezdve mintegy 1/ 4-nyire befelé terjed a sarok; a köröm körülete a káva; a sarok puffadása és a káva között a körmön lévő mélyedés a melencze, mely a nyomon mint dombo­rodás jelentkezik.*) Mindenekelőtt meg kell tanulni a különbséget a bika és a suta nyoma kö­zött. Ha erős bika és öreg suta levá­gott hátulsó lábát magunk elé teszszük és összehasonlítjuk, azt hinnők, hogy a bika nagyobb és la­posabb fattyukörmei, duzzadtabb, széle­sebb talpa, nagyobb, kerekdedebb, hegyü­kön összezáródó csül­kei,**) oly határo­zott ismertető jele­ket hagynak maguk után a nyomban, hogy a megkülönböztetés cseppet sem lehet nehéz. Ha azon­ban künn a vadasban a nyomról akarjuk megtudni, hogy a suta, avagy bika hagyta-e azt maga után, más jelek után is kell néznünk. Ilyenek a következők: Mennél nagyobb és nehezebb a bika, annál nagyobb és *) Hogy valaki ezeket az elnevezéseket jobban megértse, leg­jobb, ha lelőtt szarvas vagy őz lábán nézi meg azokat. **) Körmei. 31. ábra. A szarvas nyoma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom