Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Gázló madarak - Szalonkafélék, guvatszerüek, vizi tyúkok

Réti sneííek. A csüd magas, a fark rövid, a szárny hegyes és a farknál jóval hosszabb. Nagy goda. Goda-szalonka, lotyó-sneff, vonyó vagy gombos orrú sneff. A nagy goda-szalonka, vagy fekete farkú pocsály, vagy lotyó-sneffnek a csőre kétszer olyan hosszú, mint a feje, lágy s egész hosszában hajlékony, egyenes, tövén vastag, végén gyengén felfelé hajló s kissé megvastagodott, a farka fekete, miért a németek feketefarku sneffnek nevezik. Tavaszszal vonul át hazánkon, azonban itt is szokott maradni és fészkelni. Álló vizek partjain élő, igen vad madár. Husa igen finom. Nagy póling.*) Hujtó vagy ujtó, nagy szélkiáltó, policz, polina, kuliez, goizernek is hivják. Varjú nagyságú. Hosszú csőre lefelé konyul, kaszaalaku. Lábai is igen hosszuk. Szine mint a kendermagos tyúké, csakhogy a foltok hosszúkásak. Farka fehér, kissé barnán futtatott keresztsávokkal. Nálunk nem fészkel, csak talán kivételesen, mert inkább tavaszi és őszi vendégünk, de néha telel is nálunk. Legelökön, ugarokon, szikes térségeken nagy pusztítást visz végbe sáskában, szöcskében. Rendkívül óvatos madár. Öszszel kövér s akkor husa jóizü. Gulipánsneff. Másként kardorru, vagy pörgecsörü, nagy fehér, hajóorru, kaszaorru sneff, magas lábu, ritkán található madár. Nálunk leginkább a Duna, Fertő s az Alföld mocsaraiban költ. Tollazata fehér, lába, csőre, fejteteje és tarkója le egészen a hátig fekete, a szárnyakon pedig 3 fekete harántos sáv van. Élelmét nem mint a szalonkák, hanem vadrueza módra úszva, bukva keresi. Ha jóllakott, kiáll a partra egy lábra, s nyakát S-formára összehúzza, mint a gém. Áprilisban jön, szeptemberben távozik. Husa kitűnő. Guvatszerüek. Csőrük hosszabb mint a fej ük, gyengén hajlott s hegybe futó. Szárnyuk kikerekített s többnyire alig ér a felfelé görbedt fark tövéig. Első ujjaik igen hosszúak, vékonyak s hosszú karmok*) A kis és vékony csörü póling ritkább s csak a déli vizeken találhatók.