Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Madarak - Tyúkok - Valódi tyúkok

36 fogolynak nyoma sem volt s amily váratlanul megjelent, oly váratlanul el is tűnik. A tudomány azonban ezen külön fajt el nem ismeri, mert a nagyság a táplálék bősége szerint változó; a tollazat szine pedig, mint mondva volt, nem állandó; sárga és szürke lábu foglyokat pedig nemcsak ugyanazon dűlőben, de még ugyanazon fészekaljban is lehet találni. A vándorlás oka pedig az lehet, hogy a csapat vágásban látott napvilágot és növekedett fel, ennélfogva vadabb s megzavarva messze száll s vissza nem talál, minélfogva tovább vándorol. Fürj. A kakas torkán sötétbarna folt van, mig a tyúkén fehéres; ellenben a tyúk háta sötétebb szinü, mint a kakasé. A fürj költözködő madár, mely hozzánk áprilisban, májusban érkezik és tőlünk szeptemberben megy el. A fürj leginkább oly vidéken szeret megtelepedni, a hol dúsan terem a buza. Vetések között gyakrabban látható, mint réteken. A magas hegységet, erdőt s nedves helyeket nem szereti. A fürj soknejű. Májusban párzik, a földön fészkel, sárgás szinü, sötétbarna foltokkal tarkázott 8—14 tojást tojik s azt 3 hét alatt kikölti. Valódi tyúkok. A kakasok pofája mindig, a tyúkoké többnyire csupasz. Fejüket húsos taraj vagy tollbóbita disziti. Fáczány.*) A fáczányt állítólag a Kaukázus völgyeiből hozták a régi görögök Európába. A kakas tollazata fején és nyakán fekete, kék, sötétzöld és biborszinben ragyogó, egyebütt vörösbarna s aranyosan ragyogó; a tyúké ellenben egészen világos fakóbarna, feketebarna foltokkal és pikkelyekkel és nem ragyog. A fiatalok a tyúkra hasonlítanak. Vannak fehér, tar-ka és örvös fáczányok is. A fáczányt rendkivül hosszú farktollai jellemzik. *) A németes nyelv fáczán-nak ejti.