Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Rőtvad vagy agancsos vad

13 vagy többé laposkásak, a bika neve gyenge vagy erös kanalas. (15. és 16. ábra.) A 4-ik esztendőben az agancs felső vége már határozottan lapos és csipkézett. (17., 18. ábra.) A bika neve kezdő lapátos. Az 5-ik esztendőben még szélesebb a lapát, de nem igen haladja meg a 10 cm.-t, a középág azonban már jól ki van fejlődve. A bika most gyenge lapátos (19. ábra.) Végre a 6-ik esztendőben tökéletesen ki van fejlődve a lapát, s most a bika erös lapátos. (20. ábra.) Ha a lapát kiváló 19. ábra. A dám gyenge lapátja. nagyságú és szélességű, meg csipkézetü, akkor a bika kiváló lapátos, derék vagy igen clerék lapátos. (21. ábra). Természetes, hogy a legelő minősége befolyást gyakorol az agancsozat fejlődésére, minélfogva a kezdő és gyenge lapátok átugrása igen gyakori. Mégis az átugrás megismerhető magának az agancsnak kisebbségén, halványabb (fehérebb) szintén, gyengébb csipkézetén és gyöngyözetén és vékonyabb és kevésbbé ripacsos rózsáján. A dám agancsozata rendkivül hajlandó a változatosságra és a rendellenességre. A 22. ábrán oly agancspár látható, amelynek jobb oldali ága némileg hasonlít a szarvaséhoz, a baloldali ellenben rendes dámlapát.