Illés Nándor: A vadőr. Kézi tankönyv a M. Kir. erdőőri szakiskolák számára. Budapest, 1907.

I. A vadak leírása - Emlősök - Kérődzők - Rőtvad vagy agancsos vad

A következő esztendőben, 8—9 hónapos korában 5—30 cm. hosszú, a jégcsapra emlékeztető agancsa nö (1. ábra , mely után csapos a neve. A harmadik esztendőben a csapokat május hónap táján elhullatván, vagy újra a mult évihez hasonló, de hosszabb és vastagabb szárú csapja nö, melyet nyársnak, s öt magát nyársasjiak szokás nevezni; vagy az uj egyenes száron — még pedig néha csak az egyiken, néha pedig mind a kettőn — kisebbnagyobb ág támad, melyet a vadász azon okból, mert közvetlen -a szem felett mered előre, szemágnak nevez (2. ábra). Az ily agancsot viselő szarvas villás. Megesik azonban gyakran, kiváltképen igen kedvező legelőn élö szarvasoknál, hogy a villás agancs helyett hatos ^3. ábra), sőt nyolczas is nö. A következő esztendőkben a szemág (az agancs ár 1. ábra. Csapos agancs. 2. ábra. Villás agancs. 3. ábra. Hatos agancs. támadó fegyvere, 1. 4. ábra sz) megtartja a szem irányában előre meredő helyzetét s mindig közvetlen a rózsa felett áll, mig közte és az agancs hegye között a száron egy vagy két külön ág, az u. n. középág (4. ábra k) és közvetlen a szemág felett a vendégág (4. ábra v) támad, mely utóbbi a szemággal egyenlő hajlású, de valamivel rövidebb, sőt néha igen rövid is, mint az 5. ábrán látható. Az agancs ágainak szaporodása a közép- és vendégágon kivül még az agancs hegyének elágazása, v. i. a korona képződése által történik. A korona vagy egyszerűen villás (5. ábra), vagy hármas (6. ábra), vagy kézalaku (7. ábra), vagy kehely forma (8. ábra), vagy lapátos (9. ábra).