Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
II. Rész: A vadnak tenyésztése és óvása - I. Fejezet: Vadtenyésztés a sazbadban
Lehet-e minden vadat tenyészteni? 88 c) az állomány megvédése az emberek roszakaratától s elidegenítési vágyától. A tenyésztés tevékenységét minden vadfajra lehet kiterjeszteni, főképen azonban szar vasvadat, dámvadat? őzvadat, helyenkint erdeit, nyulat, s ugyancsak helyenkint üregi nyulat tenyésztenek; a szárnyas vadak közöl: a fajdféléket, a fáczánokat, a foglyokat. Az üzemhez képest, a mely szerint a vadat tenyésztjük, megkülönböztetünk : 1. vadtenyésztést a szabadban, 2. vadtenyésztést a vadasokban, 3. vadtenyésztést tenyészd ékben. A szarvasvad kedvenez tartózkodási helyei. Szarvasvad állomány létesítése. I. FEJEZET. VADTENYÉSZTÉS A SZABADBAN. 53. §. Szarvasvad. A szarvasvad — gímszarvas — cervus e 1 a phus —tág összefüggő erdőkben szeret tartózkodni, melyekben különféle korú lombos vagy feny ves rétbő térségekkel váltakozik, ahol forrásokban, csermelyekben, nádasokban, mocsáros pocsolyákban nincsen hiány; nagy előnyére van az ilyen területnek, ha szántók vannak benne, vagy legalább beléje szögellenek. — Ilyféle tartózkodási viszonyokat föltételezve szarvasvad-állományt létesíteni, vagy a meglevőt arányosan gyarapítani nem lesz nehéz feladat akár hegyes, akár lapályos területeken. Ha az ilyen helyen szar vas vad-állományt létesíteni, megalapítani kell, a következőképen kell eljárnunk : A betelepitendő pagony közepe táján, a hol az a legnyugodalmasabb, részben sűrű fiatalosokból álló kb. 30-40 holdnyi területet választunk, a hol a megtelepítendő vad kellő fedezetet, rejth-lyet találjon. E területen legyen friss forrásvíz, vagy csermely, patakocska ós dagonyák, továbbá legalább 2—2Y 2 hold jó rét és szántó. Ezt a kis vadast vagy 3 méteres erős és sűrű