Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Ragadozók

47 Van: egy a vizbe, eg}^ a szárazra. A vizbe c s u s zi k, vagy b e­leveti magát; a vizböl kiszáll; sok helyen van kiszál­lója, mert nyughatatlan, kóbor állat, mely hosszabb ideig egy helyen csak külykezés után tartózkodik; különben folytonosan változtatja tartózkodása helyét, de idővel visszatér korábbi pan­daljába. Néha mérföldekre terjedő utat tesz a szárazon, ha a vizeket kipusztította, s más helj^et kell keresnie a megélhetésre. A vidra hosszasága: l-20 m.-ig; magassága 28 cm.; súlya 15 kgrig. Színezete felülről egyenletesen barna; a torok, a mell és a mái világosabb ; a siirii szőrezet alsó része különben egyen­letesen világos szürke, s csak a szőrszálak végei barnák. Bőre annyira erős, hogy a legerősebb kutya harapása sem ljmkasztja keresztül; téli prémje mindenkor sötétebb, de az egész éven át jó. Szőrének különös tulajdonsága az, hogy életében vízálló, halála után pedig ép ugy átnedvesedik, mint más állatnál. A kanvidrának mirigyei igen kellemetlen büzű folyadékot választanak ki, mel}" azonban a levegőn megszárítva — pézs­mához hasonló szagot terjeszt. A különben igen félénknek látszó állat, ha — megtámad­tatik, vagy kölykeit veszélyeztetve látja, vadon és bátran vé­dekezik s egy harapással a legerősebb eb lábszárát képes ket­tézúzni. A pacsmagolás — minthogy létföltételei az év minden sza­kában megadvák,— az egész éven át tart: a tapasztalás legalább ezt bizonyítja, mert találtak már agusztusban, de deczemberben is apró kölyköket. A pacsmagolás idejében messzire hall­ható fütyülés félével hívogatják egymást az ivarok. — 9 heti poczakosság után a vidra 3—4, eleinte alaktalan, fe­kete kölyköt kölykez, s ezeket három hónapig nagy gonddal — eleinte szoptatva azután halakkal táplálja; végre önálló préda­szerzésre kezdi oktatni, melynek tárgj-ai nemcsak halak, rákok, rosz időben békák és rovarok, hanem viziszárnyasok is és ezek­nek fiókái. A hol veszedelemtől nem kell tartania, fatörzsökre vagy öreg fűzfák tetejébe fekszik s oly mélyen elszunnyad, hogy óva­tossággal puskalövésnyire könnyen meg lehet közelíteni. Ellensége az emberen kivül nincs ; betegségeiről nincs tu­domásunk. Szaporodás. Ellenségek, betegségek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom