Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Ragadozók
39 lasztott barlangját — ha ki nem zavarják — nem igen hagyja oda, hanem napról-napra visszatérve ott tölti magános nyugalomban a nappalt. Alkonyat után tápra vagy préda után vonul s hajnal előtt hazatér. A tél közeledtével állandó szállást készit magának egy elölt fa gyökérzete vagy törzse — vagy ágtörmelék alatt, vagy sziklabarlangot keres fel, abba tél elején behúzódik, sőt a bejárót is eltorlaszolja. így tölti el azután az egész telet —• nem ugyan folytonos álomban, mint régen hitték, de mégis mozgás nélkül, tétlen nyugalomban, s az őszkor 8—12 cm. vastag rétegre növesztett hájon élődik, lemondva minden tápról és prédáról. — Ha nem is való az, hogy életét a télen át mancsainak és talpainak nyalásával fentartja, bizo113-os, hogy ez neki kedves szórakozást nyújt, a midőn ébren van, a mit legalább kedélyes mormolása bizonyitani látszik. Téli nyugalmában sarát sem hullatja, a melyet azután, midőn téli szállását már elhagyta, nagy fekete megkeményedett darabokban lehet találni. Elölábaival a lábujjakon, hátulsó lábaival talpon jár. A vizet nem szörpölve (mint a ló), sem nyalva, banem habzsolva — mint néha a kutya —- miiiteg} 7' darabokban iszsza. A pái;zás időszaka teljes biztonsággal megállapítva még nincsen; a talált bocsok kora után itélve május-juniusba esik ; a nőstény 8 hónapi viselősség után egyet, az öreg kettőt-hármat f i a d z i k ; a bocsok eleinte mókusnagyságnak, négy hétig vakok, s a legközelebbi párzásig anyjuk emlőin táplálkoznak, melyeknek négy bimbója a mell, kettő a has alatt van. A nőstény medve gondosan neveli fiait, veszedelemben bátran védelmezi: megszorittatván s ha barlangjába velük nem menekülhet, szembe száll az ellenséggel, mig a bocsok a közel fákra felmásznak. A párzás idejében a bocsokat elveri, de a párzás után ismét magához ereszti a bekövetkező fiaclzásig, a mikor az öregebb család szétoszlik. Ellenségtől a medvének, mint legnagyobb és legerősebb ragadozónak — az embert kivéve — nem kell tartania; betegségeiről eddig nem igen van tapasztalatunk. Járása. Szaporodás Ellenségek, betegségek.
