Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Hasznos vadak

30 Elnevezés. Leírás. Életmódja A h i m : kos, m u f f 1 o n-kos. A nőstény: juh. A nemzedék: bárány — kosbárány. Hosszúsága 1—l­1 m.; magassága 75—78 cm.; súlya 30—34 kgr. (Gr. Forgácli K.) Külső alakjára nézve a mufflon hasonlít a házi juhhoz, de karcsúbb, elevenebb, vadhoz hasonlóbb. Szőrezete sűrű, s hosz­szabb, tüskésebb és rövidebb finom gyapjuszorből áll, mely utóbbi azonban a fejen és a lábon hiányzik. Öreg kosok nya­kán formaszerü sörény képződik. Színezete a háton, az oldalon, a czombokon s a nyakon vörhenybarna, eg} Tes feketés szőrszá­lakkal vegyítve. A háton végig sötétebb sáv vonul, melynek színezetéhez hasonló a nyak alsó része, a lapoczkák s a has­színezet határa a véknyak hosszában. Az arcz eleje, a szemek tája, a czombok hátulsó része, a fark szélei, a has és a lábak alul fehérek, a lábak mellső része piszkosszürke. A száj sarká­ról fekete vonás vonul alá, mely az áll alatt a túlsó oldal ha­sonló vonásával találkozik. A sárgás szürke szarvak hasonlítanak a házi juh szarvaihoz, de ezektől mégis jellemzőleg különböz­nek. a mennjáben csavarvonásokat nem mutatnak és sarló alakú hajlásúk csaknem egészen egy síkban fekszik. A téli szőrezet mind a két ivarnál sötétebb, különösen a nyak alsó részein ; a háton végig vonuló sáv csaknem fekete. A juhvad egy-egy öreg juh* vezetése alatt álló nagyobb csapatokban él és más vaddal — különösen a dámmal — nem ritkán társul. Osz felé a csapatok egy kosból és néhány juh­ból álló csoportokra oszlanak és októberben a kosok megkez­dik az iizekedést, melynek időszakában — a szelídeken megszo­kott módon — heves küzdelmeket vívnak, mig az egyik sérült szarvakkal vagy sebzett koponyával meghátrál. A juh aprilisban üiájusban, egy — nem ritkán két bárányt ellik, metyek anyju­kat már néhány nap múlva követni képesek. Hangjuk olyan, mint a szelid juhok-é : bégetnek, de megközelíti a kecskék mekegését. * Yalamennjá természetrajzi és vadászati leírásban azt olvassuk, hogy a mnft'lon-esapatot a legerősebb kos vezeti. Ezt gr. Forgáoh K., kinek mint tenyésztőnek sok éven át alkalma volt e vadat a legközelebb­ről megfigyelni, tévedésnek állítja. Ö mindig és kivétel nélkül öreg juliot látott mint vezérállatot a csapat élén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom