Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
I. Rész: A vadaknak természetrajzi leírása - I. Fejezet: Emlősök - Hasznos vadak
28 Életmód ja. Érzékei szedegetve a törzsön felágaskodik, kampóival egy gyengébb ágba akad, s szabadulni nem tudván, elpusztul (?). A természetes nyalatókat a zergék igen kedvelik ; ilyeneknek pótlásául sódarabokat ékelnek a sziklák közé, melyeket a zergék szivesen felkeresnek. Az ilyen helyen azonban lőni nem szabad, különben a zerge oda sohatöbbé vissza nem tér. Nyáron a zergék az örökös hó tájain tartózkodnak; tél kezdetén levonulnak a hegyi erdők széleibe, a hol tavaszig maradnak, s itt különösen zord, havas időben felkeresik a földig ágas, tehát jó fedezetet és oltalmat nyújtó öreg fenyőket. Nyáron át már hajnal hasadtakor fent legelésznek a havasok füves virányain; délfelé lepihennek — r.mdesen sziklás helyen, délután liólepte síkokon szeretnek heverészni, s estefelé ismét visszatérnek reggeli legelőjükre; röviddel az éj beállta előtt felkeresik éjjeli tanyájukat kiugró sziklák alatt, sziklatömbök között, vagy más, biztos menedéket nyújtó helyen. A zergevad 6—12—20, sőt több darabból álló csapatokban é 1 ; nagyobbakban ott, a hol kevésbé, kisebbekben, a hol inkább üldözik. A csapatot öreg zerge vezeti, a mely a legeléskor a csapat mellett tartózkodik és folytonosan annak biztonságára ügyel. Midőn valami gyanúsat észrevesz, éles, hosszú fütytyel figyelmezteti a csapatot, mely legtöbb esetben azonnal elrobog — elül a vezérzergével. Sokan azt állították, hogy a zergecsapat ő r z e r g é k e t állit ki, s arra nézve a vadászok között heves viták vívattak, de véglegesen a dolog meg nem állapíttatott. Az öreg bakok elhagyják a csapatot és magányos életet folytatnak, a miért r e m etéknek nevezik ; mihelyt azonban az üzekedés időszaka közeleg, a csapathoz visszaszegődnek. A zerge érzékei igen fejlettek; a legélesebb szaglás, igen éles látás és a hallás, aneszelés érzéke az, a mi a cserkelést igen nehézzé és sok esetben eredménytelenné teszi. Futásnak eredve bámulatos üg}^ességgel és gyorsasággal tudják a legbiztosabb és legkönnyebb utat választani s a veszélyeket kerülni. Rugékonyságuk oly nagy, hogy 4 m. magas sziklafalakra felszöknek, 5—6 méter széles meredékeket átugranak, 7—8 méter mélyugrásokra vállalkoznak. E mellett azonban mint a nyugalomban, ugy a menekülésben is fölötte ovatosak ós okosak. A zerge 15—20 évig, egyes bakok — a mint mondják