Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430

III. Rész: Vadászati műtan - I. Fejezet

15 f A gunyhó előtt közép-lőtávolban s legczélszeríibben a patakon vagy uton tul kiteszünk egy döglött lovat vagy meglőtt kutyát, bárányt stb. s naponkint utána nézünk, megfigyelendők, vájjon valami ragadozó nem próbálta-e azt megközelíteni, illetőleg megkezdeni. Ha csakugyan észreveszszük, hogy a ragadozó a döghöz jár, — estefelé óvatosan a dög-gunyhóban elhelyezkedünk, kerülve minden legkisebb feltűnő zajt, mint például köhécsélést, lábbal való dobogást, valamint a dohányzás, avagy szeszes italok élvezete által előidézett szag terjesztését. Magától értetődik, hogy az eredmény annál bizonyosabb, ha a dög-gunyhó akép van berendezve, hogy a rendes széláram a dögtől a gunyhó felé terjed, miért is annak telepítésénél e körülményre, valamint arra is kell ügyelni, hogy az esetleg körülálló fák, sziklák vagy egyéb tárgyak holdvilágos időben a dögtérre ne vessenek árnyékot, a mely a biztos czélzást megakadályozhatná. c) Az uhu-ofunyhó berendezése a következő : / O u A bagoly-gunyhót az erdők kiszögelésein a nyilt mezőkre, tágas erdei nyílások egyik oldalán, legalkalmasabban dombos helyeken épitjük a következő módon: 1-50 m. széles, 2 m. hosszú, 40 cm. mély gödröt ásunk s közepén hosszában még 50 cm.-rel kimélyítjük ugy, hogy a két hosszoldalon 40—40 cm. széles padka maradjon — ülőhelynek a gunyhóban tartózkodó vadászok részére; az erdő felől bejáró lejtőt készítünk ; a gödröt befedjük fatetővel, ezt pedig betemetjük a gödörből kapott földdel, hogy az egész kívülről földdombnak lássék. — A tetőbe természetesen ugy a mező, illetve az uhu felé, mint pedig mindkét oldalon lövésre való réseket készítünk, hogy a gunyhóból kifelé lőni lehessen ; az ajtónak kifelé kell nyílnia, hogy a vadász a gunyhóból a leggyorsabban kiugorhassék. 20—30 m.-nyire a gunyhótól erős, 60—70 cm. magasságban igen oldalt hajló ágat ásunk a földbe, ülőkének az uhu számára, s ettől 10 m.-nyire rézsútos irányban gyenge, ágas, száraz fiatal fát beszállónak az uhura esapó madarak részére. Az uhut a vadász a zsinegnél fogva odaköti az ülőkéhez, maga pedig a gunyhóba húzódván, várja a ragadozó madarak érkezését. Az uhuval való vadászatra legalkalmasabb a kora tavasz és az ősz, a ragadozó madarak vándorlásának ideje és pedig reggeli 9—10 óráig és délutáni 3—4 órától az est beálltáig. Uhugunylió.