Hőnig István: Vadőr. A vadászati ismeretek kivonata vadőrök részére és magán használatra. Budapest, 1895. / Sz.Zs. 1430
II. Rész: A vadnak tenyésztése és óvása - IV. Fejezet: A vadőr teendői a vad tenyésztése és óvása körül
119 kell lennünk azonban, hogy az eledelt több helyen tegyük ki, hol magasabban, hol alacsonyabban, hogy az őzvad és a gyengébb, alacsonyabb szarvasvad is hozzáférhessen, mert a létért való küzdelemben az erősebb vad kiméletet nem ismerve, a gyengébbet okvetlenül elveri s pusztulni kényszeríti. Az ilyen etető helyeknek pótlására, különösen magas hóállásu telek idején vagy pedig, ha az etetőknek takarmánynyal ellátását váratlanul kora nagy hóesés megakadályozta, a vad által kedvelt fákat (kecskefűz-et - Saalweide; rezgő nyárfát = Aspe; nyirfát = Birke) szoktak ledönteni, hogy azok ágacskáin és rüg3 Tein a vad táplálkozzék, a mit szintén a mesterséges etetéshez lehet számitanunk.*) Ny a latókat vagy s ó z ó k a t a következő módon kell készíteni. A kedvezőnek tapasztalt helyen — a bizalmatlan vad megkívánja, hogy onnan tágabb áttekintése legyen mindenfelé — öt—hat négyzetméternyi területet tisztára takarítunk s annak közepére kemónyfapallóból 1 — l'/ 2 méternyi fenékterülettel készített vályút mélyítünk (őzek részére vájt fatörzsből készült vályú is elegendő), körül az egész területet ledöngöljük és 2—3 ctm.-nyire finomabb homokkal behintjük, hogy ott a vad nyomait .mindenkor figyelemmel tarthassuk. Magát a vályút tiszta, homoktalan, jól meggyúrt agyagból s negyedrészben apróra törött s kissé megnedvesített konyhasóból álló keverékkel jó keményre megtapasztjuk s megtöltjük a körül fekvő talaj színéig, vagy kissé ezenfelül is — dombocska alakjára; (Ponetz) vagy: szitált, teljesen homoktalan agyagot vízzel keverve, sűrű péppé gyúrunk s ennek minden 25 kgjára 5 kgr. konyhasót vagy 7 kgr. marhasót keverünk, melyet előbb, de csak annyira megnedvesítünk, hogy azt egyenletesen begyűrni lehessen; ehhez még — folytonos keverés között — 5 kgr. porrátőrt gubacsot — gallus aleppo — vegyitünk s az igy nyert keveréket jó keményre belegyurjuk a vályúba; végre a felületet kevés porrátört violagyökérrel könnyedén behintjük. Az ilyen sózókat a vad fölötte kedveli s abban hagyja a fák kérgezését (a fakéreg lerágását). Egy ilyen sózó 60 holdra elég (Dombrowski: Lehrbuch für Berufsjager). *) Az őzvad különösen kedveli a gyimbort (= fagyöngyöt = Mistel) mely az öregebb fák csúcsain élősdikénfc szokott tenyészni ; a bol lehef. ezzel bőven kell ellátni a vadat. 8 Nyalatok sózók kés tése.
