Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.
9 piilni képesek i fészekhagyók (Nestflüchter) azok, melyek a fészket kikelésük után azonnal elhagyják, s szüleik vezetése alatt maguk keresik táplálékukat; fészekpusztító v. fészekrabló (Nestplünderer) minden állat, mely a szárnyasok tojásait kiszürcsöli, a fiókákat megeszi (a borz, a haris, a gólya, a szarka stb.). Feszítözsineg (Windleine), mely a bálókat a hálótartó dorongokon tartja. Fetreng (suhlt sich) az erdei, azaz iszapban, fertőben, kátyúban, pócsétában heverész. Fiadzik (bärt, wirft) a medve, a borz, a nyúl, azaz szül. Fickó (Posten) abráncs vagy futó a göbecsnél nagyobb, a golyónál kisebb lövedék, 4—6 darab egy töltésre. Fiók (Junges) a nyúlnak, a kisebb szőrmés ragadozóknak, — fóka, a fészekülő szárnyasoknak fiai. Fö-bejáró (Hauptbau) a borzés a róka-lyuknak azon ága, melyen az rendesen ki- és be-jár. Föcsattanás (Hauptschlag) 1. I. rész, II. fej. B) 2. Fogantyú (Griff) a puska-agynak azon része, melyet a célzáskor jobb kezünkbe fogunk. Fogas (scliarf) a tacskó, ha a rókával harcba bocsátkozik, a fiatal rókát megfojtja ; — a tacskónak hibául rovatik fel. Fogásra állítani (fängig machen, f. stellen) a csapóládát, a csapóvasat — falattal felszerelni, s a ravaszt úgy beállítani, hogy a csapóajtók, a nyaklók a falat megérintésére lecsapódjanak, összecsapjanak. Fogása van jó vagy rosz (liegt gut, 1. schlecht) a puskának a szerint, a mint az archoz kapatván, az illetőnek termetéhez képest azonnal irányos fekvést kap-e vagy sem. Fogd, fogjad ! (fass, fass'an) serkentés az eb részére, hogy a vadat megtámadja, az elejtettet felvegye. Foglyászni foglyokra vadászni; fogoly-háló, csúcsos (Treibzeug) 1. csúcsos fogoly-háló ; fogoly-hivó (Hühnerruf) vadászszerelvén} 7, melyen a foglyok csirregését lehet utánozni. Fojtás (Pfropfen, Stoppel) a puskapor és a göbecs leszorítására, lefojtására enyvezett papírból, nemezből v. marhaszőrből a puskaöböl bősége szerint készített korong ; f. vágó (Stoppeleisen) a fojtások vágására szolgáló kerek vésővas ; fojtásra tölteni (blind laden) azaz csak puskaporral és fojtással (göbecs és golyó nélkül) tölteni. Folt (Schaar) a. m. csapat, sereg ; leginkább vizivadakról mondjuk. Biharmegyében használt tájszó. Folyosó vagy sikátor (Röhre) a róka- és borz-kotorék egyes ágai. Fordíl ja (zurückbringen) a kopó a vadat, midőn azt ugyanazon lielvre visszahajtja, a honnan kiugrott. A nyúlnak különös sajátságai közé tartozik, hogy csaknem kivétel nélkül visszatér a helyre, a honnan kigördült. Forgó (Wechsel) azon kijárt ösvény, melyet a ki és bevonuló állandó vad rendesen betartani szokott. Forgócsö (Drehläufe), — a régi szerkezetű kettőscsövek (egy göbecsegy golyós-cső) egy szerszámú ágyba voltak fektetve ; a csöveket pedig a szerint, a mint az ember göbecs vagy golyóval akart lőni, meg lehetett forgatni; innen forgó-puska (Dreher), forgó-pisztoly (Revolver) egy vagy két csővel ellátott pisztoly, melynél a tölténykamara egy- vagy két-sorú dobként van alkalmazva s önműködő mozgással — forgással bir. Foszlány újabban vitorla (Fahne) a madártoll szárán látható szélesebb
