Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.

6 6 Barlang; (Bärenhöhle, Fuchsbau, Dachsbau), a medve által téli tartózkodásra előkészített fekhely, tehát medvebarlang ; a róka és borz kotoréka: rókabarlang, borzbarlang. Barlangász (larth-stopper), a ki a »rókahajszát« megelőző éjjelen a rókalyukak öbeit betömni van hivatva. Barnítani (brünniren) a puskacsöveket szokás, hogy a vad a fényes cső sugárvetése által a vadászra figyelmessé ne tétessék. Beadta a derekát, rendesen furfangos ragadozóról mondják annak kifejezésére, hogy minden óvatosságának dacára belekerült a csapóvasba vagy a puska elé. Beássa magát (sich verklüften) kotorékában a borz a tacskó előtt, midőn maga mögött s az eb előtt a folyosót frisen kotort földdel elzárja. Becsap, beront (bricht ein) a farkas a nyáj közé. Becsavaró (Eindrehemascliine), a papírból készült töltény-hüvelyek szélének behajlítását közvetítő gép. Becsúszik (kriecht ein) a vadon élő tengeri nyúl kotorékába. Becsuszszan (fährt ein) az üldözött, megrémített vad, midőn a veszély elől sebten bemenekül földalatti barlangjába. Beéri (hinanrücken) az agár a nyulat, midőn közel ér hozzá; a véreb a sebzett nagyvadat, mielőtt megállítja. Béget (schrekt) az őz, midőn meglepetvén, ijedtében oly hangot hallat, mintha elugatná magát; 2. (klagt), midőn letarkóztatván, vékony bangón jajveszékel. Begy (Kropf), a tömlőféle bőrzacskó a madarak nyaka végén, melybe az elnyelt magvas és keményebb eledelek betakarodnak és a melyben — mielőtt a madár gyomrába szállanak — megpuhulnak ; 2. a tollazat a madár melle előrészén ; begyeszkedik (sträubt d. Gefieder) a fán vagy sík helyen ülő szárnyasvad, azaz fölborzasztja tollazatát, különösen a midőn begyével szélnek, esőnek fordul. Beliarapódzik (anbeissen) az üldözött vizivad a nádba vagy kákába, hogy csak a feje vagy épen csak a csőre marad a víz fölött ; de a csapóvasba került vidra is a víz alatti gyökerekbe. Bcluizódik (schlägt sich ein) a medve, midőn téli szállásába vonul. Beillan (fäbrt ein) a borz kotorékába. Bekeríteni (einkreisen), azaz folyton szűkülő körben lövésnyi távolságra megközelíteni — nyilt helyen tartózkodó óvatos vadat szokás p. o. a túzokot. Békó (Fessel) az uhu, a sólyom lábára erősített papucs gyűrűjébe illő rövidebb-hosszabb erős zsineg. Bekörözni (einkreisen) valamely területet a nyomok megszemlélése, — nyomozás végett körüljárni. Béllet, 1. golyóbéllet. Belopni (anschleichen, anspringen) a terepnek ügyes felhasználásával az ovatos vadhoz lövésnyi távolságra közeledni. Bélsár (Aesung), a gyomorban és a belekben lévő tápmaradvány. Bélseb (Waidwund-Schuss), a vad hasán ejtett lőseb ; igen rossz lövés, l) melylyel a vad — különösen ha röviddel a sebzés után nyugtalaníttatik — messzire elvonul, de ok') A táguló (expansiv) golyóval ejtett bélseb nemcsak feltétlenül, de gyorsan halált okoz; ilyen golyóval ejtett bélseb tehát nem számit a rossz lövések közé. Vájjon táguló golyókkal löjjünk-e nemes vadunkra, az nem e mü keretébe való vita tárgyát képező kérdés.