Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - V. FEJEZET. A vadászati módok

41 stb. oktatták, vele bántak. A sólyom-idomításnál használt szerszámok a következők voltak : a süveg sisakforma főkötő, melylyel a sólyom elvakíttatott s így hordatott; ennek tetején fogantyúkép 5 —6 ctm. magas tollcsokor volt alkalmazva; a rövid- és hosszúszíj, mely a madár lábára a sólymászok kéz-nek nevezték varrott békó gyűrűjébe fűzetett; az említett békó és az álmadár ; ez némileg madárhoz hasonló igen cifra szerszám (hasonlít a kézi csörgő-dobocskához, de két oldalt szárnyai vannak), melylyel az eltévedt madár - kínálkozó prédának tartva azt visszacsalatott; a saragiga négyszögletes hordószerszám, melynek középső nagy nyílásán keresztül a széllécekre ültetett sólymokat hordó szolga keresztül bújt; a sólymártarisznya hasonlított a'huszár tarsolyához, — és végre a sói yméirkeztyük, puha, de vastag szarvasbőrből. Az idomítás a következő módon történt: mindenekelőtt arra szoktatták a madarat, hogy az öklön ülve tápot vegyen, azután, hogy a feléje tartott táp láttára az ökölre szálljon ; továbbá, hogy a hosszú pórázra fűzött zsinegen a szabadban nagyobb távolságból az eléje tartott fehér galamb vagy hús felé szálljon, végre, hogy az említett zsineg nélkül is szálljon el és vissza az ökölre; ezen utolsó próbánál a feldobott fehér galambot még a levegőben kellett megragadnia. Ha a madár nem volt engedelmes, vagy épen dacolt: napokig éheztették, egész éjjeken át hordozták, mások állítása szerint hintázták, vagy napokig lesüvegelten, tehát megvakítottan egy helyen kellett ülnie. A vadász-társaság több ebbel, és néhány sólyommal lóháton kivonult; az ebek a sűrű nádból felverték a gémet, a társaságban jelenlevő legelőkelőbb hölgy, ki sólymát a solymártól már eleve átvette, vagy a fejedelem, utána dobta kedvenc sólymát a menekülő vadnak, mire az egész társaság paripáin száguldva, nagy érdeklődéssel követte a magas légben fejlődő elkeseredett harcot, melynek a gém rendesen áldozatául esett, habár néha egy-egy hevesebb fiatal sólyom a feléje szegzett éles hegyű csőrre csapván, azon magát felnyársalta.