Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - V. FEJEZET. A vadászati módok

34 A falkavadászat Franciaországban, ott a hol erdőben szarvasvadra űzetett, következőleg folyt le: A vadászat napján — virradat előtt — a falkanagy, a fővadász és több vadász az előre megállapított helyen összegyűlvén, innen az elsőnek rendelkezése szerint a vadászterületen szétosztanak, hogy a tájról az erdőre vonuló szarvasokat megfigyeljék, a vadászhatót kiszemeljék s a területet, a hova az bevonult, köriilállítsák. A hol ez nem lehetséges, a vad tartózkodási helye a vezető e&-bel állapíttatik meg. A falkanagy üdvözli a megjelent vendéget, a kinek tiszteletére a vadászat rendeztetik, s megnevezi neki és kisérőinek a szarvast, azaz ennek oly szembeötlő jeleit közli velők, melyekről azonnal ráismerhessenek. A vadásztársaság körülállja a területet, a melyben a szarvas tartózkodik, a falkár kiválasztja a falkából a 4 -5 legmegbízhatóbb ebet, hogy azokkal a szarvast megindítsa. Az indító ebek-kel lovaglók bárminő szarvas láttára vigyázz f-t kiáltanak, a körülállók közöl az, ki a megnevezett szarvast pillantja meg, ezt a többi vadásztársakkal hangos kiáltással közli. Az indító ebek ezentúl addig hajtanak, míg a szarvas a vele járó csapattól elvált s a sűrűbe húzódott. Itt az indító ebeket megállítja, az egész falkát a szimatra tereitik, s tovább foly a hajsza, míg az űzött szarvas a falkával szembeszáll. Ekkor két vadász leszáll a lóról, s hogy a szarvas a dühösen támadó ebeket fel ne nyársalja, vadászkéssel szétvágják a hátulsó térdei fölötti inakat, mire az összerogyó szarvas agancsánál fogva leszoríttatván, a vadász-úr vagy a legelőkelőbb vendég által a kegyelemdóféssel kivégeztetik. Ez a Halali, melynek révére a vadász-személyzet a halali tust fújja, s a melynek hallatára a vendégek vadászkésiik pengéjét kissé kihúzzák, s jobb kezükről leveszik a keztyűt. A halali helyén vagy annak közelében — nyíltabb téren — a szarvast kizsigerelik és szétdarabolják, a vad nemesebb részeit elosztják (a mint alább megemlíttetik), a többit a megtakarított belekkel együtt összeaprítják s a csuhával leterítik, a fejet és az agancsot végre a csuha nyakához állítják. Az egyik ostorász azután az odaterelt falkának buzdító szavakkal bemutatja az agancsot, melynek láttára az ebfalka rettentő csaholásra fakad; végre lerántják a csuhát és »Halali« kiáltással és kürtszó mellett nekieresztik a falkát a kapzsi-nak. Erre az ejtett vad lábai és nemesebb részei szétosztatnak: a jobb hátulsó láb és a vese alatt fekvő szűzpecsenye a vadász-