Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - II. FEJEZET. A vadról különösen.
20 a mit minden vizi madárról mondunk. A megsebzett és üldözött mdkacsa az eb elől a viz alá bukik, s ott csőrével nádba vagy sásba kapaszkodván, beharapódzik, nádba, sásba harapódzik, s így várja a veszély távozását, de gyakran meg is dermed, s felszínre se kerül többé. Játszadozva és élelmet keresve a kacsák fejükkel a viz alá merülnek, s testük hátulját magasra tartják, azaz bukdácsolnak; veszély láttára — különösen a búvárok — viz alá buknak és messzire elúsznak; midőn a vizén céltalanul ide-oda mozognak, úszkálnak ; midőn egyenes irányban egy pont felé, p. o. nádba rejtőzni sietnek, eveznek. A gunár, a gácsér, a hím űzi a tojót, azután párosodnak. ü. A többi szárnyas vadnál használt vadászkifejezések. 0 A mocsári szalonkák Gallinago — (és pedig a réti szalonka — g. major; a mocsári sz. — g. scolopacina; és a kis mocsári sz. vagy bekaszin-sz. g. gallinula) 2) közöl a g. scolopacina fölötte gyorsan repül, s midőn felreppentjük, 20 25 lépésnyire tétova repül, mit cikázás-nsk. nevezünk; azután egy darabig egyenesen száll, végre a magasba emelkedik, s ott libegve gyakran mekeg, mekegő hangot hallat, míg a többi fajok a párzási időt kivéve némák. A galambok — columbae közöl az örvös galamb c. ]) Minthogy e műben csak vadászati műszókról lehet szó, azon kívánságnak, hogy itt mindazon madarakról tárgyaljunk, a melyek néha puska végre kerülnek, a nélkül, hogy a vadászat tárgyát képeznék, nem véltem eleget tehetni. 2) A mocsári szalonkákra vonatkozólag oly tájékozatlanság uralkodik a vadászatot kedvelők között, hogy talán helyén lesz, néhány megkülönböztető adatot felsorolni. A g. major — a réti szalonka — legszívesebben nedves réteken, magasabb fűben szeret tartózkodni; hossza 26 1/ 2—28Ú2 cm. ; csőre hossza legalább 6 cm. A g. scolopacina — a mocsári sz. — buckás, zsombékos, sáros mocsarakat kedvel ; szava hasonlít a hanghoz, melyet hallunk, lia a lábat a puha sárból kihúzzuk, 20—25 lépésig cikázva, azután eg3'enesen repül; hossza 22 — 24 cm. ; csőre hossza — 6 cm.-ig — magasan repülve libeg és mekegésszerű hangot hallat. A g. gallinula — a bekasz in-szalonka — színezetre nézve a legélénkebb, de a legapróbb, sármány nagyságú faj ; szereti a füves, vizenyős helyeket — a sarat nem igen; hossza 17—20 cm.; csőre hossza 4 cm. ; a Madarász-féle »g 3- e p i szalonka« elnevezés nem megfelelő.
