Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729

I. RÉSZ. Vadászati terminológia. - II. FEJEZET. A vadról különösen.

15 (lik: üget, midőn távolabb helyre siet; szökik, midőn tág ugrásokkal menekül; ragacl, midőn prédáját fogja; egerész, bogarász ('helytelenül bakarász), midőn egerek vagy bogarak után szökdécsel. A vonszalékot, a csalóétket, falatot elfogadja, felveszi; kahog vagy kohol, midőn ugat; a fiatal róka néha kammog-va űzi a vadat; a kan is kammogxa keresi (kam-kam-kam hanggal) koslatáskor a szukát. (Gr. Zay M.) A róka kotrott földalatti üregben — rókalyukban, rókabarlangban (Felső-Magyarországon) szállásban, rókatanyában (az Alföldön) lakik; kotorék a földüregből kihányt fris föld, de rendesen sík mezőn készült, csak két folyosóból álló menedék-szállás is. A rókalyuknak több ága, vezetéke, folyosója és pitvara (tágasabb helye) van, melyek mind a teknő ben vagy katlanban futnak össze, a mely a koslatás és kölykezés helye is. 12. A vidra — Lutra vulgaris. I. — és a nyérc. — Latra lutreola. L. Lábai úszók; bőre szőrme, vidrabőr, nyércbőr. Midőn a. vizet elhagyja, kiszáll a szárazra; a hely, hol ezt állandóan teszi, a kiszálló; midőn a partról vizbe ereszkedik, csúszik, lecsúszik, ennek állandó helye a csúszó; ha üldöztetvén, a vizbe ugrik, vizbe veti, beveti magát; midőn a vizből kiszállván, hosszabb utat tesz, a szárazon jár. Viznek úszva — különösen pacsmagoláskor piszeg és füttyent; élve megfogatván orrára mért ütésekkel agyonüttetik. 13. A nyestfélék. — Mnstelinae. Midőn fára másznak, felszállónak; ágról-ágra, fáról-fára, ugranak; a hely, hol a nyest fára vagy falra mászik, a felszálló, a hol a földre ugrik, a leszálló. 14- A nyúl félék. — Leporidae. A még teljesen ki nem fejlődött ivadék süldő; hátulsó lábai ugrók; a talphajlásba, talpcsuklóba különös csontocska szolgál: a szököcsont, mely az ugrásban elősegíti; farkát vagy fülét, midőn nyúlhajsza után a kalapra tűzzük, bokrétának mondjuk. A nyúl nem csapát, csak nyomot hagy hátra. A nyúl legel, legelész; a szerint, a mint húsos vagy sovány: jó vagy kövér és rossz, de nem hízott, mint a nagyvad. A mélyedés, melyet a „ földbe kapar, hogy hátuljával ahban meghúzódjék: a vacok, a fekvés; ebben meglapul; abból kiszökik, ha nagy ugrásban me-