Hőnig István: Vadászati műszótár / Budapest, Országos Magyar Vadászati Védegylet, 1889. / Sz.Zs. 1729
II. RÉSZ. - Magyar-német és német-magyar vadászati-müszótár.
Ill melylyel a hüvelyek töltése elősegíttetik ; t.-szer (Ladung) a puskapor; a göhecs, a szatyma, a fojtás sth. ; t.-szerszám (Ladezeug) a töltésnél használt eszközök, mint: a mérce, a sám, a szorítófa, a csavaró stb. t.-vessző (Ladestock) az elültöltőknél használt, SZÍVÓS fáhól készült, egyik végén lapos gombbal, másik végén csavarral fölszerelt pálca, melylyel a fojtás leszoríttatott. Tolvajpuskás a. m. vadorzó, 1. ezt, de helyesebben azon alkalmazott. ki kenyéradójának vadját lopva ellövi és eladja. Tömlőre fejteni a kisebb ragadozókat szokás ; a vad bőrét ugyanis a fark aljától a combok belső részén a lábújjakig felhasítják, azután egészben lefejtik. Tompaság (Stümpfe) az agancsos csülkei tompábbak, gömbölyűebbek, mint a suta csülkei, melyek mindig hegyesek; nyoma is ennélfogva tompa, a miből természetesen szarvasra lehet következtetni, v. ö»nyomisme«. Tőr (Eisen) vasból, újabban acélból készült különféle fogószerszám ragadozó emlősök és orvmadarak irtására. Torokpecsenye (Kehlbraten) a nyakcsigolyák alatti hús. Törtet a vad (bricht), midőn a sűrűn, a nádason nagy zajjal keresztül iramodik; rendesen a farkasról is mondják. Törzskönyv (Stammbuch) az ebek tiszta fajtenyésztésének ellenőrzésére berendezett könyv, mely külön e célra berendezett hivatalban vezettetik. Tovaszáll (zieht fort) a szárnyas vad, midőn repülve távozik; (bäumt fort) a nyest, midőn a fák tetején ágról-ágra, fáról-fára folytatja az útját. Tükör, hold (Spiegel) a rőtvad hullatója körüli fehér szőrfolt; 2. a. m. récetükör, 1. ezt. Tülök, kürt, vadászkürt (halber Mond) az ökörszarvból készült kopókürt; puskaportülök, 1. ezt. Túlsietés (d. Übereilen); fiatal szarvasok tulajdonsága, hogy hátulsó lábukat előlábuk nyoma élé rakják, a mit a suta soha sem tesz ; ez tehát biztosan agancsosra valló jel, v. ö. »nyomisme«. Tür (bricht) a vadsertés, midőn tápot keresve, orrmányával a földet felszántja; (sticht) a borz, midőn bogarak, pondrók után turkál; túrás (Gebreche) a feltúrt hely ; a vadsertés nyomozásánál fontos tényező annak megítélésére, mely időben tartózkodott e helyen a vad. Turbékol (girrt) a vadgerlice, midőn szól. Tus v. tusa (Schaft) a puskaagvának alsó vastag farésze. Tus (Fanfare) a francia vadászat alkalmával a kürtökkel fölszerelt vadászszemélyzet különös alkalmakkor jelt adott: tust fújt, p. o. a vadászat megnyitásánál; ha a falka akadályra került (Hourvari); ha jól folyt a vadászat; ha a falkát meg kellett akasztani; ha a hajszolt szarvast meglátták (L'avue); ha a szarvas vízhe ment. végre midőn az ebekkel szembe szállt (Halali). Üget (trolit) a fő vad, a farkas ; de a hiúz és a róka is. Ugrik (ist flüchtig) a farkas, midőn tág ugrásokban menekül; 1. elugrik ; ugrók, (Läufe) a nyúl hátulsó lábai. Uliu (Bubo maximus), a vadászati célokra használt legnagyobb fülesbagoly. Ujjak (Zehen) a szárnyasoknak lábain vannak ; a ragadozóknál még karmok is (Fänge).