Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
I. A kiindulás
16 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA A mit DARWIN elődei az állat- és növényvilágra nézve megállapítottak, az az ember helyes felfogásának javára esett. A midőn 1828-ban BAER a sejtet fölfedezte, mint az emberi test szervezetének kiinduló pontját felállította és azonosságát az állatvilágra nézve is megállapította: meg volt találva az ösvény, a melyen DARWIN 1859-ben a fajok keletkezéséről szóló tant felállíthatta, győzelemre vihette és 1871-ben az emberre is alkalmazhatta. DARWIN következtetéseinek rendén a majmokat is tüzetesen viszonyította az emberrel és ebből keletkezett az a nézet, hogy az embert a majomtól származtatja, a mi sokszorosan elidegenést szült; pedig ez az elidegenés helytelen volt, mert DARWIN az emlősállatoknak az emberrel való viszonyítását nem is tárgyalta. A rokonság kérdése szigorúan elválasztandó az általánosra és a specziálisra. Az általánosra nézve az állatvilággal kétségtelen; a származás specziális kérdése vitatható, elbírja a nézetet, mert szerfölött nehéz, ámbár logikailag fölfogható, különösen a természetvizsgáló fegyelmezett értelmének szempontjából. Ez az utóbbi szempont érthetővé teszi, hogy DARWIN tana nagy harcznak volt okozója, különösen az által, hogy egyesek, mint HAECKEL ERNŐ, túlterjedtek azon, a mi bizonyítható volt, a miből azután a nézetek összeütközése keletkezett. A midőn HAECKEL két [müvében: „Natürliche Schöpfungsgeschichte" és „Anthropogenie" az ember családjának fejlődését állította fel, túlment HUXLEY mérsékeltebb magyarázatain, a mivel azután a köznél nagy ellenszenvet keltett. Ez egészen érthető is, mert nincs nehezebb feladat, mint a közt reábírni, hogy oly tanokat fogadjon el, a melyeket csak a legmagasabb szaktudás bír felfogni. A döntés nem is az embernek a majommal való egyoldalú viszonyításából meríthető, mert valójában csupán a formák összességének alapos ismeretéből folyhat, a minek óriási tudás a föltétele, melyet idővel csak a munkafelosztás győzhet le. Meg kellett tehát teremteni az összehasonlító boncztant, hogy a részek alakulása felvilágosíttassék.
