Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
I. A kiindulás
10 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Ebből látjuk, hogy a legősibb réteg, az állatmaradványok nélkül való „Azoikum" és a legifjabb réteg, a negyedkor között, melynek felületén az ember él és fejlődik, a fejlődési fokozatoknak egész lánczolata van, mely az állatélet teljes hiányától az emberig, mint legtökéletesebb szervezetig terjed. K LA Arsen eszmenienetét egy időre elhagyva, vessünk egy pillantást azokra a számokra, a melyek a geologiai rétegeket és korszakokat meghatározni kívánják, még pedig PENK és KLAATSCH szerint. 1 Az idevágó leletekből, megállapításokból, azoknak föltevéseiből és ezeknek latolásából a következő hozzávetőleges számadatok meríthetők: A bronzkor Kr. szül. előtt 1500 évre, tehát máig, kerek számban 3500 évre. A neolith, vagy új kőkorszak, mely a bronzkort megelőzte, 7000 évre vehető ; A palaeolith, vagy őskőkorszak, a Magdalénien jelenségei és leletei alapján: 20—24,000 évre is tehető. E szám alacsonynak mondható oly jelenségekhez viszonyítva, mint a minő a Keletitenger, melynek képződéséhez legalább 30,000 évre volt szükség. E máig terjedő 24,000 évvel az utolsó jégkorszak volna elérve; így az utolsóelőtti jégkorszak bátran 100,000 évre becsülhető. Itt elvan érve az a pont, a hol az 1:3:10 relátióból a Diluvium kezdete 500,000, egész egy millió évre számítható, minthogy pedig az ember biztos nyomai a középső jégközi korszakig követhetők, az emberi nem kezdete 200,000 300,000 évvel előzte meg a mostkort. Ezek a számítások olyan leletekre vannak alapítva, a melyek biztosan emberi kéztől erednek s a melyekre nézve a geológiai elemek 1 PENK, Professor Albrecht: «Das Alter des Menschen» és KLAATSCH, Professor Hermann: «Die Steinwerkzeuge der Australier und Tasmanier, verglichen mint den palaeolithischen und aeolithischen Fund stücken». — Referat von E. FRIEDEL in «Brandenburgia» Monatschrift der Gesellschaft für Heimatkunde der Provinz Brandenburg. Berlin, XVII. No. 3. 1908, pag. 85—89.
