Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 6. Összegezés

244 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA Juhászczéhek. A göniörmegyei juhászok szabadalma, kik testületileg voltak szervezve — 1. XVII. század 1635 alatt abban állott, hogy a krasznahorkai és csetneki uradalmakban lakó juhászok dézsmát sem bárányaik, sem vetésük után nem fizettek s a király dézsmásainak minden juhász csupán két sajtot és egy hevedert nyilván a tőt „opaszok" ha nem adhatta, 6 pénzt adott. A XVII. századbeli pör kimenetelét már ismerjük; a zaklatás azonban a XVIII-ik században megújult. 1702. Gróf Koháry, mint a göniörmegyei tizedek bérlője, a tized megtagadása czímén pörbe idézte a juhászokat és ugyanaz az I. Lipót király, saját 1676-iki kiváltságlevelét — lásd 1676 alatt — megtagadva, kimondotta, hogy a Wesselényi-féle kiváltság, az 1659-ki törvénynek nem praejudicálhat. Ilyenek után a juhászoknak pör-egyezségre kellett lépniök, mely szerint: 1° Az 1702 és 1703. évi tized fejében 600 frtot kellett lefizetniük ; 2° Megígéri, hogy a tizedmentességre jogosult juhászok nevét és telkeit pontosan összeiratják; 3° Ha a gróf ezt az egyezséget nem hagyná helyben, a pör megújíttatik. Úgy is történt; de a pört csak 1716-ban ujitotta meg a gróf, a juhászok el is vesztették és a fizetni elmulasztott tizedek fejében 1560 írtban elmarasztaltattak és ezentúl a tizedet ők is minden évben megadni tartoztak. Összesen 4380 forintot zsaroltak ki rajtok és most azután még az a látszólagos szabadság is elveszett, a mivel eddig kecsegtették. Csak II. József kormányzása alatt éledezett föl reményük és 1787-ben most már magok a juhászok indítottak pört a Koháryak ellen, régi szabadságuk, vagy legalább a fizetett váltságösszegek visszafizetése végett. Ennek a pörnek a fordulatairól már mit sem tudunk, csak azt, hogy ügyüket egy táblai ügy-