Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés - XVII. SZÁZAD
220 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 1650. Csik-Gyergyó és Kászon constitution „Mivel az tarlóknak bészabadíttásában is semmi jó mód és rendelés nem volt eddig, holott valami részét a búzában megaratták, sokan a marhájokat a kalangya közé bebocsátják, sok károkat tésznek mind kalangyában, mind arató búzában és zabban, végeztünk azért: hogy ennekutánna mind búza és zabbeli károkat inkább eltávoztasson minden ember, senki takarodásának idején, valameddig búza- és zabkalangya lészen az mezőn, kün a tarlót tiszt híre nélkül fel ne szabadítsa, melyet ha felszabadítana, a tiszt minden haladék nélkül végyen 12 fort, a falun; ha penig privátus ember merné azt intendálni, az falubeli bites emberek az bíróval együtt vegyenek 6 fort, az privátus emberen, a tiszt azt megértvén, az olyan contumax hiteseken megvehesse az 12 fort, rész szerint is senki tiszt híre nélkül határt ne merjen szabadítani sub poena praedeclarata. Ha valamely falu előbb eltakarítaná az ő határát, hogysem az mely faluval összefolyó határa volna az falunak is, mindazonáltal ugyan semmiképpen tiszt híre nélkül fel ne szabadíthassa határát, hanem őriztesse marháját valameddig a szomszéd falu is eltakaríthatja minden gabonáját, ha hol pedig valamely falu valami részét tiszt híre nélkül felszabadítaná is, mindazonáltal kalangya és arató zab köze senki marháját ne merészelje bocsátani sub poena declarata; mindazonáltal, a mely falunak oly állapottal lehet határa, hogy eltakarítván az határról minden takarmányokat és más szomszéd falunak kára nem lészen, ő magok határát szabad legyen egyenlő akarattal felszabadítani, ha a V. Tisztek, aliquo respectu, nem akarnák valami contumaciából felszabadítani; . . . a mely falunak oly határa vagyon, hogy a vetéseken felül oly erdejök vagyon, a hol azelőtt is marhájokat legeltették, azután is szabad legyen az erdőre felhajtani." 1 1655. Pozsony városi statutum, 51: lásd 1636. 3 1 Corp. stat. I. p. 93. 2 U. o. IV. 2. p. 457.
