Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés - XVII. SZÁZAD

214 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA 4. „Banz János: Az harasztot tudja, hogy senkisem tiltotta; ő is legelt ott."

1 1CZ0. Május 9. Gróf Nádasdy Ferencz s a kovácsvágási, radványi, mikóházi, felső- ésj alsóredmeczi birtokosok közti egyezség a füzérvári erdők használatáról: 1° „Mikor a makkos erdőt a füzéri úr disznai számára felszabadítják, eo facto a kovácsvágási posessor urak és lakosnemesek és az négy falu posessorainak is sertésmarháinak szabados legyen." 2° „Item Gróf Nádasdy uram plenipotentáriusi, erre is accedáltak, hogy pro pascuationibus dumtaxat herbarum ezen kovácsvágási posessor uraknak Kulinvölgy nevű helyig, onnét az Boháztóra, Csepegő-Kútfőre, Kopczahegyig és Kopczahegyröl ki az völgyön Benekutkára, onnét az Keresztes-Bércz alatt, onnét az Bagolyátka völgyére, onnét alá a Nagy Pál réte kútjára legyen szabad ususok; de ezen specificált helyeken se lignatiójuk, se makkal szabadosok ne legyenek; sőt directe et specifice extra solam herbarum pascuationem, minden proventus, usus domini pro arce Füzér intacte megtartassák."

2 16¥J. A beszterczebányai kamarának a lipcsei uradalom zálogbirtokosával, Széchy Katalinnal kötött egyezsége, az uradalmi erdőknek a bányamívelésre való felhasználása iránt: 1. A Lipcse várához tartozó patakok mentén, hegyein és erdeiben a legeltetés és vadászás mindenkorra szabad. 2. E hegyeken és erdőkben a nevezett vár úrnője, Széchy Katalin, saját czéljaira szántóföldeket és legelőket nem teremthet, ugyanitt kecskét sem szabad legeltetni; Valaszka, Predajna és Lehota birtokán ellenben barmok legeltetése régi szokás szerint szabad marad. 3. Ugyanazon Széchy Katalin által mult nyáron lekaszálni szándékolt rétet lekaszálni tilos.

3 1 Erd. okit. I. p. 427-428. 2 U. o. I. p. 446. 3 U. o. I. p. 471—472.