Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

IV. A magyar állattartás köztörténete - 5. Összegezés

A MAGYAR ÁLLATTARTÁS KÖZTÖRTÉNETE 177 vagyon; az egyik Szemes István, oláh, a másik Csocsándi György, oláh". Az irányzat így alakult ki: a névadásnál legtöbbször sze­repelt a születéshely — a példában „Csocsándi", — vagy vala­mely tulajdonság a példában „Szemes"; — szerepelt a nem­zetiség, mint Oláh, Rácz, Tót, Horvát; — mint az iparosoknál: a Német. Szerepelt a lelki tulajdonság: Bátor, Vitéz stb. és nagy mértékben mint megkülönböztető a gúnyolódó név, mint: Nagy­süvegü Tót János, Nagyfazekas Tót Demeter; Tálos Jancsi vagy Tyukláb juhász, Pinczéken tekergő Istók, Akasztó-Szücs Jancsi, Nagyorrú Juhász Matyi, Kondás Csősz Palkó, Nagybajuszú Pál, Bonfordi Kis Pista, Bundázó Miska, Ballafutó Jancsi, Körülhajas Márton, Jobbsincs István stb. Legyen itt megjegyezve, hogy alkalmasint a török hódolt­ság befolyása alatt az Alföld gulyáiba az ősi fehér és daruszőrü jószág közé sok színes és tarka is belevegyült, a miről ilyen elnevezések tanúskodnak: babos-kék, — babos ősz ordas, barna, — barnababos, — tarcsa, — barna tarcsa babos, — bonta, — kék tarcsa, — sárga ordas, — rőt szabású stb., a melyeknek részletes kimutatása a mű folyamán következni fog. Ez az átalakulási folyamat adná kezünkbe a kulcsot a következő megfejtésekre: a hajdúságot a maga egészében tős­gyökeres magyarnak, éppen e folyamatnál fogva, venni nem lehet; példa erre Hajdu-Böszörmény, mely még 1740-ben a magyar kamara irataiban „Rdoz"-Böszörmény nevet visel és nemzetiségek szerint tagolva is van; a latin szöveg szerint: „Oppidum usque ad praesens Racz-Besermeni apellabatur, cujus unam partem Hungari Helveticae confersionis, aliam vero Rascia­ni et Rutheni; in oppido Dorogh omnes Rasciani et Rutheni exemplariter uniti". — Itt látjuk azt a tagozást is, a melyet a „magyar vallás", „rácz vallás" stb. alkot. Hogy a magyar gaz­daságilag és értelmileg erősebb volt, ennek bizonyítéka a meg­magyarosodás. Visszatérve az állattenyésztés és marhakereskedés XVI. és XVII-ik századbeli képéhez TAKÁTS SÁNDOR a kutatás adatai­nak közvetlen benyomása alatt, következő eleven, erős intui­Herraan 0.: A magyarok nagy ősfoglalkozása. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom