Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

III. A nomádság elemei - A magyarok nomádsága

A NOMÁDSÁG ELEMEI 99 Herodot, 484 Kr. e. Hesiod, 700 Kr. e. Hippocrates, 456 Kr. e. Laerti Diogenes, 180 Kr. u. Megasthenes, 300 Kr. e. Nicolaus Damascenus, 74 Kr. e. Pindar, 521 Kr. e. Plato, 429 Kr. e. Plutarch, 50 Kr. u. Ptolemaeus Claudius, 138 Kr. u. Strabo, 66 Kr. e. Thucidides, 456 Kr. e. Xenophon, 444 Kr. e. A magyarok nomádsága. Visz on y í t á s. A magyar nomádságnak a szittyával való viszonyítása nem azt jelenti, hogy a két népnek vérszerint való azonossága bizonyítassék, hanem a feladat az, hogy a két nép nomád életének azonos voltát, vagy hasonlatosságát a természeti viszonyok tekintetében egyező területen, vagy területeken vizsgáljuk. A szerves kapcsolatot a két nép nomádsága között a terület azonossága eszközli, a mennyiben t. i. a görög írók nagyban és egészben ugyanazon a területen szerepeltetik a szittyákat, a melyen a magyarok előtörténete is — mostani történelmi felfogásunk szerint — játszott. A terület Lebedia és Etelköz, az Alduna — Ister — és a Don-Tanais közötti földség, folyóival és tengermellékével együtt. A viszonyításban is az vezet, a mi a szittya nomádság vázolásában irányított: a tárgyi mozzanatok kifejtése és összehasonlítása. így itt is a történelmi kiindulást kell keresni, hogy ez avval legyen viszonyítható, a melylyel a szittyákról szóló rész kezdődött, vagyis párját kell adni ARRiÁN-nak. 7*