Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
III. A nomádság elemei - A Skythák nomádsága
88 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA viától Oroszföldön és Szibérián át Kamcsatkáig is elér; de terjed délkeletnek is, tehát Oroszország maéoti részébe és tova kelet felé; és ebbe a Skandináviától számított délkeleti csapásba tartozik a magyar Alföld, mely még nem is régmúlt időkben, terjengő ősmocsaraiból kelve, „Darvasföld" volt és a daruban czímeres madarát szerette. 1 A folyók szabályozása és az ősmocsarak lecsapolása a darumadarat ma már ritkává tették. Elfogadható azonban az, hogy a darumadár tekintetében a szittyák országa a magyarság Alföldjével nagyban és egészben egyezett; így a klima is talált. Már Arrianból tudjuk, hogy a midőn a szittyák felhagytak a földmíveléssel, tehát az egyazon helyhez kötött életmóddal, szekerekre szálltak, hogy nyájaikkal fölcseréljék az egyik vidéket a másikkal, más szavakkal: földmívelőkből nomád állattenyésztőkké lettek, még pedig „pásztoriakká", a mint ezt HERODOT és más írók többszörösen kifejezik. HIPPOCRATES meghatározása az, hogy a szittyák pásztoriak, mert nincsenek házaik, hanem szekereken laknak. MEGASTHENES pedig — mint ARRIAN — így adja: „A szittyák közül a nem földmívelők: nomádok, kik szekereken kóborolva Szittyaországnak egyik részét a másikkal cserélik fel. Ezt a mozgó állapotot HIPPOCRATES világosan így okolja meg: A szittyák annyi ideig maradnak egy helyen, a meddig állataiknak elegendő legelni 2 valójuk van. Ez a nomádság és vüágos megokolása, lényege. ARISTOPHANES az évszakot vonja be meghatározásába: „Tél idejére a szittyák szekerekre rakják holmijokat és más vidékre költözködnek". Elfogadható, hogy az ország délibb részére mentek, a mely különösen az Azowi tengertől tova, északra fekvő vidékekkel szemben érezhetően enyhébb, kitelelésre alkalmasabb is lehetett. Ez már a nomádság nagy szabása. A nomád szittyák szekere, a melyen éltek és költözködtek, 1 CHERNEL ISTVÁN: „Magyarország madarai" II. kötet 1899 pag. 234—242, természethistóriailag és egyéb vonatkozásaiban is szépen adja a madarat. 2 TÉLFY i. h. „takarmány" szót használja legelő helyett, a mi nem egészen szabatos.
