Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

78 A MAGYAROK NAGY ŐSFOGLALKOZÁSA denek a részben tornyos sziklák meredezni. A falu alsó felében a sziklák egybeszakadnak és megalkotják a Szinva áttörési szurdokát, melyben a Puskaporos-barlang ásít. Pár perez múlva végződik a szurdok, a sziklák jobbra-balra falszerüen elmaradnak és kinyílik az Alsóhámor falu öblözete, egy vadregényes és mégis bájos völgykatlan, a háttérben a mésztufa lépcsőzetes 36. ábra. A Szeleta-barlang szádja. szakadékára mintegy felkapaszkodó munkás-házikókkal és a nagy, mesterséges tó hatalmas gátjával, mely tavat a Szinva és a Garadna-patak duzzasztják. A tó gátján, bizonyos ponton megállapodva és visszanézve, feltárul az öbölzetképe — Vl-ik tábla — KAZINCZY FERENCZ „Tempe völgye", melyről PETŐFI SÁNDOR is rajongva beszélt, melynek tavát — mint az élő hagyomány mondja — egy tallérral mérte át, ott, a hol a legszélesebb. A kép hátterét két összszeakadó sziklagerincz alkotja. A déli és inkább csak tömb: a Puskaporos; az északi, hosszan felfutó az, a melyen a Szeleta-barlang nyílik. A hol a két sziklatömeg