Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532

II. Magyarország területe az őskőkorban

MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS -KOROKBAN 73 és az első lelet helye — Bársonyház 2 — megmagyarázza, hogy az erosió a palaeolith-tárgyakat a diluviumból kiszakgatta és a Bársonyház táján az alluviumba, másodlagosan, berakta. Avas 32. ábra. A Szinva torkolat geológiai szelvénye. 1 allúvium, a Szinva medre, ésfúrás; 2 a Bársony-ház, az 1891-iki lelet pontja; 3, 3 szarmata andezit-breccia ; 4, 4 diluvium; a Osztreás-homokkőpad; b márga; c konglomerátum; d márga e homokos agyag; f rhyolith-tufa; g konglomeratumkavics. PAPP KÁROLY megtalálta, nagy darabokban, a leletek anyakőzeteit és számos formált tárgyat is. (L. pag. 70 irod.) Az avasi temetőből GÁLFY IGNÁCZ összegyűjtötte a megművelt szilánkokat, kaparókat, késeket stb. IV. tábla. Ezen a következők vannak föltüntetve: IV. TÁBLA. (L. a könyv végén.) A. Vakaró-kő, 1/

2 t. n. S = éle; b = alapja; V fogantyúja. Kalczedonos limnokvarczit. (33. ábra.) B. Vágó-kő, természetes nagyságban. A színen ormós, viszszája lapos. Magyar-ásóalakú, vékonyan kifutó, éles. Fehéresvöröses felhőzetű, kalczedonos limnokvarczit.