Herman Ottó: A magyarok nagy ősfoglalkozása , Előtanulmányok / Budapest, Hornyánszky, 1909. / Sz.Zs. 1532
II. Magyarország területe az őskőkorban
MAGYARORSZÁG TERÜLETE AZ ŐS -KOROKBAN 71 Az utolsó sorban: 1. hegyes gergelykő, Szeleta-barlang, HERMAN OTTÓ i. h. p. 19. 2. terpedtebb gerelykő, Szeleta-barlang u. o. 3. nyílkő, Szeleta-barlang u. o. Az alaki azonosság evvel bebizonyítható volt; de fenmaradt az a kérdés, vájjon az az ősember, a ki azokat a miskolczi kőszerszámokat kiformálta, származás szerint is Miskolczhoz köthető-e? A tárgyak anyaga biztosan miskolczi-e? Ezeket az alaki azonosság nem dönthette el, mert a döntés első sorban a réteg földtani meghatározásán fordult meg, tehát a diluviumon, a melynek előfordulását azonban -— mint tudjuk — bizonyos szakgeologusok tagadták. 1 Időközben azonban folyton több és több, a diluvium rétegéhez tartozó ásatag ősállat maradványa, különösen óriási Mammut-agyar, számos zápfog; ősló és szarvorrú rész került napfényre, Miskolcz városában is — és bebizonyosodott, hogy a Szinva-völgyön fölfelé, tehát Miskolcz fölött, egy téglavetőben a diluvium egész klassziczitásban föl van tárva. Ezt maga az ellenőrző geologus bizonyította, a ki azonban ennek daczára az ugyanazon az oldalon fekvő Avas-hegyen, mely a miskolczi lelet pontjára mintegy reádőlt, már nem ismerte föl s ezért egész határozottsággal kimondotta, hogy „Miskolcz város területén és különösen Avas-hegy oldalában a diluviumnak nyoma sincsen, ha valaha volt, azt az erózió rég eltávolította". 2 Illetékes szakember részéről, illetékes szakkörben tett ily határozott kijelentés elérte azt a hatást, hogy egy teljes évtizedre vágta be útját a további kutatásnak. De újból elindította a kutatást tíz év multán HOERNES tanár könyve, 3 melyben a miskolczi lelet teljes értéke szerint méltatva 1 Különösen HALAVÁTS GYULA főgeologus, még azután is, hogy a területet újból megvizsgálta, 1. i. h. 2 HALAVÁTS GY. „Miskolcz[ városa földtani viszonyai". Földtani Közlöny XXIV. köt. p. 18—19. 1893. 1894. 3 HOERNES, MORIZ V. „Der diluviale Mensch in Europa" 1903. p. 146—148.
