Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

II ÚTIRAJZ - VIII Bergentől Throndhjemig

ÉLELMEZÉS A HAJON. 75 áttehesse, aztán az orr táján leteszi a fedélzetre. És a jó riska, mintha semmisem történt volna, csendesen tovább kérődzik. A hajón való ellátás bő és kitűnő. A porczió-rendszert itt nem ismerik. Reggel hat órától fogva, ki-ki ott a hol és a mikor akarja, kávét ihatik, melyet kannában szolgálnak föl. Nyolcz órakor közös reggeli — Frokost, — egy vagy két tál meleg étel húsnemű, hal; hozzá lágy tojás, vaj; tea a mennyi tetszik; hideg húsfélék, füstölt dolgok, sajtok, mind tetszés szerint. Délben — Middagsmad — finom leves, legtöbbnyire forrázott lazacz finom mártással, kétféle sült — néha norvég speczialitás, pl. tarándszarvas-nyelv, finom tészta vagy krém, ital külön s mindennemű kapható. Este — Aftensmad — egy tál meleg étel, tea s minden képzelhető hozzávaló tetszés szerint. Az egész 4

1 A-—4 korona napjára! Elhaladunk a szép Sogne-fjord torkolata előtt; ez a fjord több mint két keleti hosszúsági fokra van a földségbe berepesztve — más nevű ágazatait is értve — a tulajdonképeni Sogne-fjord-rész 170 kilométer hosszú, hat kilométer széles és 1200 méter mély. Norvégia leghosszabb fjordja. Torkolata nem impozáns; sok, mintegy lecsiszolt hegyhát, halomhegy jellemzi; de a hajóról keletre kitekintve, látjuk a hegység halmozódását, tornyosulását, mert a mellékágak szorosaiban vannak azok a híres 1500 méter magas sziklafalak, a melyekről leírhatatlan szépségű vizek buknak alá, s itt terjedezik a híres «Sostedalsbrae», Európa legnagyobb állandó hómezeje, mely 1200 négyzetes kilométer kiterjedéssel bír. Mennél tovább haladunk északra, annál nagyobb arányokat ölt a szigetség és a part hegyvilága s a hol a magasban hófoltok mutatkoznak, mind sűrűbben és nagyszerűbben fejlődnek ki a vízesések, a melyek a hófoltokból eredve, hanyat-homlok zuhannak le a sziklafalak meredekjén, hogy a tövükön összezsúfolt omlásokban eltűnjenek.