Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról / Budapest, Királyi Magyar Természettudományi Társulat, 1893. / Sz.Zs. 1447/1

II ÚTIRAJZ - IV Budapest—Frederikshaven

FÜLEMÜLE-NYELV. ne higyje, hogy a «magyar fülemüle» név valami chauvinistikus törekvés szüleménye, hadd álljon itt, hogy e nevet — «ungarische Nachtigall» — az öreg BECHSTEIN vezette be a tudományos irodalomba, még pedig madárkönyvének legelső kiadásában, mely i 794-ben jelent meg. De az is igaz, hogy ugyanez a forrás ugyanezt a madarat «Wiener Nachtigall» néven is ismeri s úgy is van, hogy Bécs körűi a ligetekben nagy számmal él. Él a Práterben, hol mint a Stadtparkban is, tartózkodásunk idejében még szólt. De ugyanaz volt-é? Mert a jó öreg BECHSTEIN, a ki e madarat elsőnek különböztette meg, a ház és szoba madarainak természetrajzában * a német tudóst jellemző teljes alapossággal, egy igen takaros fülemüle-pörre szolgáltatta az anyagot, a melyben a pörös felek osztrákok és magyarok lehetnének; sőt a lengyelek sincsenek teljesen kizárva; a mi azután ezt a port fölibe helyezné még az ARANY JÁNOS híres költeményének is. BECHSTEIN t. i. komolyan állítja, hogy a fülemüle dalát a fülemüle-nyelv szótagolásával ki lehet fejezni, nemcsak, hanem a nyelv különböző volta elárulja a Lusciniát, mint a költők fülemüléjét s rokon faját, a Philomelát, mely Bécsben bécsi fülemüle-nyelven, magyar földön magyar fülemüle-nyelven és Lengyelországban lengyel fülemüle-nyelven szólal meg. A mennyire idő és körülmények engedték, én kísérőmnek, ki a madárdalra figyelmeztetett, töredékesen, mert emlékezetből a lényegest rögtön előadtam, és ugyanazt ha nem is teljesen, de valamivel tökéletesebb formában ide iktatom. A költők fülemüléje tehát BECHSTEIN szerint így kezdi: Tiuu tiuu tiuu tiuu Spe tiu zqua Tio tio tio tio tio tio tio tix * Naturgesch. der Hof- und Stubenvögel etc. Fünfte Auflage 1870. HERMAN

, Északi Madárhegyek. 5