Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek / sajtó alá rendezte Révy Ferencz. Budapest, Méhner Vilmos, [1894]. / Sz.Zs. 1477

Adriai képek. - V. A tenger szinén

— 20 — azután felkel a nap s az első sugár, mely a naptányér felbukó legszéléről menekülve a tenger színét éri, valami leírhatatlanul szép fényjátékot varázsol elő Úgy, a mint a tenger lélekzik, a könnyű szél itt-ott felberzenti s a hajó is, bár kis körben, de mégis mozgásba hozza a vizet, ez csillogni kezd, csillogása a nap kibontakozásához képest nőttön nő, míg végre is a nap teljes képe rászáll a tengerre, s az égről, vizről egyaránt szórja vakító fényözönét. A nap a dalmát vidékeken a szárazföld felől kel s a tengerbe áldozik; a mikor reggel első sugarai már a tenger szinen villognak, a sziklás, mere dek, szakadozott partok még árnyékban nyugodnak, a partrészek körrajzai ilyenkor határozatlanok, elmosódnak egy sajátságos ólomszürke szin az uralkodó; de a mikor azután teljesen megvirradt, a nap felemelkedett: az a szürke szin eltűnik, a körrajzok kiélesednek, s feltárul szemünk előtt ez a pompás vázlatos kép, a melyet a dalmát partok nyújtanak, a melylyel a szem sohasem tud betelni. A hegygerinczek és csúcsok szép vonalai itt-ott megszakadnak s egy darabon következnek azután azok a vad sziklások, melyeknek előőrsei a tenger színén, messze a parttól is felütik fejőket, vesztére annak a boldogtalan hajónak, a melyet a vihar dühe közéjök dobott. A tengerjáró phönicziai ősnép idejétől mai napig beh sok emberélet pusztult el e sziklás partokon! így váltakoznak azután a hegyek, a sziklásokkal, az öblök, rések, sziklaszorosok, messze a tengerbe nyomuló kövespadok, néha kis félszigetek, az u, n. punta-k; s úgy a mint elmaradoznak, lassanként elmosódnak s magokra öltik a távol kékjét. E tájak képe egészen sajátságos, mert a zöld pontok a leg-nagyobb ritkaságok közé tartoznak. Szürke, olykor hófehér mészből valók a hegyek, s csak a midőn belétanultunk a dalmát növényélet titkaiba, veszszük észre némely lejtőn a növényzetet, mely molyhos, fehér szőrözetével egészen beolvad a környezet általános színezetébe. Zára és Sebenico között folytonosan tart a Canale s csak az Isola Morter táján az Isola Curba-