Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

XII. Skócziai vadászatok

készülnek, a legszélső 10-ágast, körülbelül 200 lépésnyiről, czélba vettem. A szarvas jól jelzett; csakhamar hallható lőn az őt üldöző eb vidám csaholása is, s mi oly gyorsan, a mint csak lehetett, követtük. Noha a szarvas nagyon vérzett, egy negyedóra múlva az eb visszatért, alkalmasint nyomát vesztve a vadnak a közelben átvonuló folyamnál, mert máskülönben órákig elüldözte a megsebzett vadat. A csapa valóban a folyóhoz vezetett minket, melybe a vad menekülés közben belevetette magát. Éppen föl akartuk keresni a folyamon fölfelé a hidat, midőn én a másik oldalon, a vízben, közvetlen a part mellett, egy a folyóba hajló cserje alatt fölfedeztem a sérült szarvast. Átröpítettem hozzá egy golyót; elhibáztam ugyan, de futásra kényszerítém. A szarvas az időközben a folyón átúszott eb által újra üldözőbe véve, eltűnt az erdőben. Mi most a hídhoz futottunk, s mikor a folyón átkeltünk, hallottuk már az ebnek megállítást jelző csaholását. A derék kutya a szarvast egy kis fenyvesben megállítá. Megadtam neki a kegyelemlövést; az első lövésem kissé mélyen és hátra esett. Egy másik alkalommal hajtóvadászatot is rendeztek, mely rendkívül érdekes volt. Mindjárt az első hajtásban, — egy völgyben, a lövészek a hegynyergen, — néhány alpesi nyúl társaságában egy körülbelül száz darabból álló szarvasfalka jött felém. Impozáns jelenet volt, midőn a nemes vad óvatosan körültekintgetve közeledett - 97 12*