Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

XI. Vadászat szarvorrúra Jáva szigetén

Egy ízben -- ó csoda! — két szarvas jött felém, tulajdonképp csak akkorák, mint az őz, vannak még kisebbek is; de meghallva a jávai zenesiralmasan kesergő, vonyító nótáit, rögtön megfordultak; ugyanígy tett egy vadkan is, mely szintén sokkal kisebb, minta mi vidékeinken létezők. Végre irtóztató ordítozást hallok : Badak, Badak! hangzik mindenfelől, tehát - gondolom a legnagyobb örömmel s izgatottsággal magamban — egy szarvorrú van a hajtásban. Csakhamar mintegy 300 lépésnyi távolban tőlem egy szürke hátat látok a magas fűből kiemelkedni, egy szarv is kezd kilátszani; barna apródjaim az állványon a legnagyobb felindulásban vannak, s mindenáron lövésre akarnak csábítani. Lassanlassan e formátlan tömeg közelebb ér, tisztán látom, hogy bivaly, de nem szarvorrú; mégis a hajtók tovább ordítoznak s makacsul állítják: szarvorrút láttak. Midőn a hajtósereg a halom közelébe ért, a legtekintélyesebb főnökök egyike, egy pompás külsejű, vörösbe öltözött, sötét tekintetű ficzkó ugratott elő, s a kormányzósági elöljárók előtt klevangjával tisztelegvén, további utasításokat kért. Végre pihenőre adatott jel, s most jött legtöbbjükre nézve a fődolog, a vadászlakoma. így végződött az én szarvorrú-vadászatom, ez a valóban ritka és érdekes látványosság, de egyúttal egy tősgyökeres — jávai vadászat. - 91 -