Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

IX. Vadászat elefántra Ceylon szigetén

nem valami könnyű dolog; nagy előkészületekés sok hajtóval, mint az edinburghi herczeg jelenlétekor, hamar és könnyen lehet lövéshez jutni; ezek nélkül azonban igen sok idő s rendkívüli vadászszerencse kell. Ez utóbbira persze mindnyájan számítánk, és különösen e vidéken, - hol az elefánt azelőtt állandó vad volt, de mai nap, a sok építkezés és irtás okozta nyugtalanság miatt csupán váltóvad, - igen nagy szükségünk is lett volna reá. A doktor megmagyarázta nekünk az elefánt fejalkatát kijelölte rajta a leggyöngébb helyet, hová czélozni kell, hogy a golyó keresztülfúródhassék. Ez a fülnek felső vége és a szem közt levő mélyedés, melyet könnyebben lehet eltalálni, mint magát a kicsiny szemet. Ha az elefánt támadólag nekimenne valakinek, akkor az illető ama pontra czélozzon, hol az orrmány a fejjel összefoly. Legjobb a nagyobb öblű vontcsövű fegyver, mely aczélhegyű golyóval van töltve; ez előnyösebb az egyszerű robbanó ólomgolyónál. Vadászunk bevégezvén beszédét, vadászni indulánk. Kétfelé oszoltunk: dr. Moss és egy nyugalmazott kapitány s kíséretünkhöz tartozó két angol tiszt a newurai helyőrségből, a kisebbik nyomot, — én, meg fivérem és egy elyai vadász, vezetve egy, kiálló fogai miatt Tuskernek nevezett „Chicare" (vadász) által, a nagyobbik nyomot követtük. Ámbár a nyomok nagyon szélesek valának s az erdőben formaszerű utat képeztek, mégis - 76 - 8*