Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

VIII. Első lövésem medvére

tetve, áteszi a zabot a holdvilágította térig, vagy talán társának, kit az átelleni erdőszélen hallék motozni, irígység-ösztönözte látogatást fog tenni. Azonban e reményem sem teljesült; határozottan elfordult tőlem a szerencse! Miután engem a medve néhány órán át nagy izgatottságban tartva gyötört, fám alatt osont el, — eközben már lement a hold s teljes sötétség állt be, - néhányszor megállt és szimatolt, majd visszatért nappali tartózkodási helyére. Amidőn hajnalodott, lemásztam kényelmetlen ülésemről s húsz lépésnyire a fám mögött, a medvének egészen friss - látogatójegyére bukkantam ! Nos, de lássuk első lövésemet, melynek még kevésbbé látszott a szerencse kedvezni. Hajtókkal vadásztunk; az első hajtás eredménytelen volt; a másodikat fentebb a hegyek közt kellett megkísérelnünk; a vadászok körülbelül 500 lépésnyire a szikla-nyilástól helyezkedtek el; a hajtók a völgytől jöttek fölfelé. A hajtás egy oldala szintén puskásokkal volt megszállva, a másik oldalán egy elterelő hajtóvonal volt felállítva, mely egész a hegynyeregig ért s melynek a puskások vonalán kívül eső része azzal volt megbízva, hogy végül a puskások mögött levő 500 lépésnyi széles erdőt hajtsa meg. Énnekem egy sűrű, idős jegenye-fenyvesben jelölték ki helyemet; hátam egy szikla által volt fedve s hogy még kevésbbé legyek látható, leguggoltam mellé. A hajtás már körülbelül két órája tartott, s még semmi sem mutatkozott; most már előttem - 69 - 12*