Vadászatok négy világrészben 1887 / Kariudo. 2. bőv. kiad. Jolsva , Fülöp Szász Coburg-Gothai herceg Ő Fensége Erdőigazgatósága, 1910. / Sz.Zs. 1470

VII. Medvevadászat Magyarországon

csávái, az átelleni völgyben nyomoztak ki, mi­nélfogva a főhaditanácsban el lön határozva, hogy az alvó medvéknek egyelőre békét kell hagyni s először a nőstény medvét fölkeresni. Az első hajtás, e két óráig tartó türelem­próba, mély hóban - 20 fok R. hidegben ­sikertelen volt; csak hajtás után sült ki, hogy a vadász urak egyike miért hagyta el a helyét; pedig épp az ő állása mellett voltak az átváltott medvék nyomai, melyek csakugyan hajtás­ban voltak. A vitéz Nimród erősen vitatta ugyan, hogy mitsem látott; a hó azonban árulója lett, mert tisztán kivehető volt a letett fegyver lenyomata s egy fa mögé vonuló vadásznak a nyomai, melyeken aztán a medvék átvonultak. A patakon nem keltek át a medvék s így még a fővölgyben kellett lenniök, miért is egy második hajtást kellett még rendezni. Mi a pataknál álltunk, melyen a medvék­nek, ha ugyan a hajtók közt ki nem törtek, ke­resztül kellett jönniök. Balra mellettem állt fivé­rem, odább egy fiatal erdőőr, végül P. rokonom; tőlem jobbra B. erdőmester. A hajtás már meglehetős sokáig tartott, midőn közvetlenül előttem egyszerre csörtetést hallok, majd a hó tompa ropogását és erős hor­kolást. „Ezek a medvék!" — szólalt meg ben­nem egy hang s hallhatólag dobogott a szívem a vadászlázban. Először szemközt jöttek velem, de aztán fivérem felé fordultak — mindig közelebbről - 60 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom